Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - Jogellenes cselekményért való magánjogi felelősség

57^ aszerint, hogy a cselekvőtől különböző felelős személyen kivül magát a cselekvőt is terheli-e felelősség jogellenes cselekményéért, vagy nem. Ennek megfelelően azt mondhatjuk, hogy a felelős személy szempontjából a harmadik személy jogellenes cselekményéért való felelősség vagy együttes (F és Á is felelős), vagy egyedüli (csak F felelős). L Együttes felelősség, a) A magánjogi részesség esetei. A magánjogi részesség összes alakzatai (társtettesség, segély és felbujtás) a büntetőjogtól eltérőleg egyforma jogi elbírálásban részesülnek és felelősségük az eredmény előidézéséért egyetemleges. A büntetőjogban a részesség egyes alakzatai egyéni megítélés és értékelés alá esnek, mert a bűnösség foka az egyes alakzatoknál nem egyforma. Ezzel szemben a magánjogban a szubjektív szempontok háttérbe szorulnak és csak az eredmény irányadó. Miután pedig ennek előidézéséhez a részesség bármelyik csoportjába tartozó közreműködő is okozatosan hozzájárul, felelőssége a jogellenes cselekménnyel közösen előidézett eredményért fennforog.3) Vagyis ily módon mindegyik részes tulajdonképen nemcsak a saját cselekményéért felelős, hanem a másik cselekményéért is, mert felelőssége a közösen létrehozott eredmény egészére terjed ki s ezen az alapon a magánjogi részes felelőssége a másik részes által elkövetett cselekmény tekintetében tulajdonképen a harmadik személy jogellenes cselekményéért való együttes felelősség egyik esetét képezi. Az ábrázolásnál különbség mutatkozik egyrészt a társtettesség és bünsegély, másrészt a felbujtás között. Társtettesség és bünsegély esetében ugyanis mindkét közreműködő fizikai cselekvést fejt ki; a fentiek értelmében mind a két részes felelős a saját cselekményéért, de felelős a másik cselekményéért is. E o : :'B B Cf" Cs i A felbujtás esetében a felbujtó maga nem fejt ki fizikai cselekvést, de felelős a felbujtott cselekményéért, melyért utóbbi is !) Almási: A tilos cselekmény, 1907. 45.: „A tilos cselekmény civilis területén felbujtó, tettestárs, vagy bűnsegéd külön-külön elbánás alá nem esik, a magánjog csupán sértőt és sértettet ismer... a magánjog kizárólag azt nézi, vájjon a közreműködő személyek mindegyike olyan tevékenységet fejtett-e ki, mely a jogellenes magánjogi érdeksérelem szülte hátrányokkal okozatosan kapcsolatban van. Ha bármelyik közreműködő személy ennek megfelelő cselekményt vitt véghez, akkor az összes terhelő hatások az ő rovására csakúgy állanak be, mintha a jogellenességet egyedül valósította volna is meg . . . a tettes, a részes, a felbujtó, a bűnsegéd mindannyian a tettesség szabályai alatt állanak." V. ö. Mtj. 1722. §., Optk. 1301. és 1302. §§.