Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - Jogellenes cselekményért való magánjogi felelősség

577 szükséges elemek melyikének hiánya következtéiben nem számíttatik be a fellebbvalói parancs hatása alatt elkövetett jogellenes cselekmény. Magától értetődöleg a kérdés csak akkor merül fel, ha az ilyen parancs hatása alatt elkövetett cselekmény jogsértő, jogellenes. Ezt a jellegét a cselekmény nem veszti el — tehát a cselekmény nem lesz jogos cselekménnyé azáltal, hogy fellebbvalói parancsra követtetett el, — mert egy jogilag védett érdeket sértő cselekmény csak akkor nem jogellenes, ha megengedettségének alapját egy külön jogszabályban bírja. Ennek következtében az ilyen cselekmény következményeinek be nem számíthatósága nem általános, hanem csak speciális és az alábbi körülmények fennforgása mellett a parancsot foganatosítóval szemben érvényesül. A parancsot foganatosító egyénnek a fellebbvalói parancs teljesítése által elkövetett jogellenes cselekmény mint ilyen, nem számítható be: a) ha a parancsnak jogszerűség szempontjából való bírálatára nem jogosult és a parancs 'foganatosítására jogszabálynál fogva köteles; b) ha jogosult ugyan a parancsnak jogszerűség szempontjából való bírálatára, de e tekintetben (a jogszerűségre nézve) jogilag menthető tévedésben van. Az a) esetben a beszámítás a parancsot foganatosítóval szemben azért van kizárva, mert a cselekvő és a cselekmény között hiányzik a beszámításhoz megkívánt kapcsolat. Ez az eset a kényszer hatása alatt cselekvő esetéhez hasonlít és a cselekvő itt is, úgy mint ott, csak fizikai oka, nem pedig pszichikai forrása a cselekménynek. A kötelező fellebbvalói parancs a kényszerhez sokban hasonlít és miként utóbbi esetben is a kényszert kifejtő, nem pedig a kényszer hatása alatt cselekvő felelős a jogellenes cselekményért, úgy a tárgyalt fellebbvalói parancs esetében is nem a parancs hatása alatt cselekvő, hanem a parancsot kiadó vonható felelősségre. Ab) esetben —< mint általában a jogilag menthető tévedés esetében — a cselekvő vétkessége hiányzik (ha a tévedés nem menthető, akkor a vétkesség fennforog gondatlanság alakjában) és a beszámítás ezen az alapon van kizárva. (Méltányossági alapon való vétlen felelősség ebben az esetben azonban lehetséges.) A fellebbvalói parancsot Angyal jogellenességet kizáró okként tárgyalja,2) ami nézetünk szerint helytelen. Angyal a következőket mondja: ,,A felsőbb hatóságnak az alárendelt közeghez intézett parancsa, amennyiben jogszerű, azaz úgy formailag, mint érdemileg kifogástalan, sem megjelenésében, sem végrehajtásában nem ellentétes a joggal, minekfolytán az ily jogszerű parancs teljesítése — mint a jogellenesség ismérvét nélkülöző — semmi esetre sem bűncselekmény." Ha a parancs olyan, hogy sem megjelenésében, sem végrehajtásában nem ellentétes a joggal, akkor a beszámítás kérdése ifel sem merül, mert akkor a -) Büntetőjog. 1920., I. kötet, 424. oldal.