Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - Állami kölcsönök válságidőkben

558 nyilvánította; de már Prof. dr. Hermann Krause (Berlin) ,,Keine wohlerworbenen Rechte!" címen tárgyalja a problémát4) és az iparszabadságot ,,ehrwürdige Ruine" néven nevezi. A jövő titka, hogy melyik álláspont fog győzni. LL Az állam mint nemzetközi kölcsönadós. A nemzetközi jellegű állami kölcsönök jogi problémáit illetőleg a lefolyt 7 év bírói gyakorlata gazdag anyagot szolgáltatott, amelyből e helyen csupán szemelvényekre szorítkozom. A pénzkölcsönügylet normál szabályait a válság jog erősen deformálta. A sok közül gondoljunk csak a kötött gazdálkodású országoknak a külföldi fizetőeszközöket érintő korlátozásaira, vagy egyes adós kategóriák (gazdák) fokozott védelmére. Az állam mint kölcsönadós (kifejezetten) nem szerepel a védett kategóriák között. De már Nussbaum") azt fejti ki, hogy nyilvános aláírásra bocsátott állami kötvények esetén az állam pénzügyi helyzetét a nemzeti krizis nem kevésbé érinti, mint a közönséges adósét. Az állam tehát a szükséghelyzet alapján0) ugyanoly törvényi kedvezményekre tarthat igényt, mint minden más adós. Kivételt csupán a kétoldalú szerződés útján vállalt kötelezettségek alkotnak (pl. a Panama Treaty alapján fizetendő járadék). A hitelező szemével nézve viszont a francia Commíssion des Emprunts-Or, mint a francia kötvénybirtokosok védelmére hivatott szerv7) kiemeli, hogy amidőn az államok szuverénitásukat használják fel arra, hogy szavukat megszegjék, a helyzet megoldás nélkül áll (,,sans issue"). Az ily pereknek nincsenek bírái! Jelenleg ugyanis nincs oly „Tribunal de Conflits", amely két állam szuverén bírósága által hozott ellenkező tartalmú ítélet közt döntene; s így a francia kötvénybirtokosok által francia bíróságok előtt lefolytatott perek eredményével szemben pl. az adós brazíliai, illetve japán államok bíróságai ismételten ellenkezően döntöttek. Ha a kötvénybirtokos állama diplomatiai vagy kereskedelmi eszközöket nem alkalmaz, úgy a kötvénybirtokos védtelen. A bizottság ezért javaslattal fordul a Népszövetséghez, hogy ez tétesse tanulmány tárgyává az államok által kibocsátott nemzetközi kölcsönkötvények védelmét egy tervezett ,,systéme d'arbitrage" megalkotása útján. Az alábbiakban igen röviden fogok ismertetni egyes külföldi jogszabályokat, bírói döntéseket és véleményeket, amelyek *) „Von der Gewerbefreiheiit zur Wirtschaiftsíüihrung", Deutscher Volkswirt 1935. aug. 23-.-i száma. 5) „Comparative and International Aspects of American Gold Clause Abrogatiom", Yale Law Journal Vol XLIV. N. 1. (Nov. 1934) pag. 85. ö) Erre nagy nyomatékkal utalt az Aítorney General a Supreme Court előtt a Gold Clause perekben, 1. a New-York Times 1935. jan. 11 -ei számát. 7) L. Rapport Annuel a Journal Officiel 1936. január 17.-ei számában (Annexe).