Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8. szám - Dollár = dollár

54$ ságú súlyának 59.06%-a, egyben intézkedett a dollár aranytartalmának csökkentéséből eredő és' az Egyesült Államok kincstárára háruló haszon hováfordítása iránt is. Az Egyesült Államok szenátusa és képviselőháza által meghozott és 1933. június 5-én megjelent Joint Resolution kimondotta, hogy minden addig keletkezett, vagy azután keletkezendő kötelezettség ,.dollár egyenlő dollár" alapon egyenlíthető ki. Ezekből a törvényes rendelkezésekből a kir. ítélőtábla azt a következtetést vonta le, hogy jóllehet az Északamerikai Egyesült Államok törvényhozása, illetve utóbbi felhatalmazása alapján annak elnöke az aranydollár súlyát újból állapította meg, a régi súly 59.06 % -ában, vagyis a dollár aranytartalmát csökkentette; az ekként újraértékelt dollár az előbbivel szemben tételes jogi szempontból új pénzegységnek nem tekinthető. A K. T. 326. §-a, vagyis tételes jogi szempontból új pénzegységről csak abban az esetben lehet szó, ha a régi pénznem forgalmon kívül helyezésével helyébe új pénznem lép és a régi és az új pénzegység egymáshoz való aránya az 1:1 aránytól eltér. Amennyiben tehát egy pénzegységnek, mint jelen esetben az U. S. A. dollárnak csupán az aranytartalma szenved közgazdasági vagy egyéb okokból változást törvényhozási úton, az aranytartalom változása ellenére azonban a törvény kifejezetten akként rendelkezik, hogy minden régi dollártartozás a csökkentett aranyt art almú dollárral egyenlíthető ki, tételes jogi szempontból pénznem-változásról nem lehet szó. E jogi álláspontot támasztja alá az a köztudomású tény is, hogy az 1930. szeptember havában forgalomban volt dollárcimletek fogalomban vannak ma is és hogy sem a Magyar Nemzeti Bank, sem a külföldi állami bankok nem jegyeztek kétféle dollárárfolyamot. A felperesi előadás szerint az Északamerikaí Egyesült Államok elnöke a törvényhozás felhatalmazása alapján egy ideig hétről-hétre, sőt többízben naponként bocsátott ki hirdetményeket, amelyekben a dollár aranytartalmát hol leszállította, hol felemelte. Helyesnek fogadva el a felperes jogi álláspontját, abból az következnék, hogy a dollár aranytartalmának ezek a változásai mindenkor a pénzegységváltozást is jelentették, amit a felperes maga sem állított. Jóllehet tehát a ma forgalomban levő dollár aranyértéke nem azonos a felperesi takarékbetét elhelyezésekor forgalomban volt dollár értékével, a kifejtett okokból a jelenleg forgalomban levő dollár mégsem tekinthető az előbbitől eltérő új pénzegységnek. ( ) Polgári Jog 1936. 8. sz. 4