Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8. szám - Észrevételek a perrendtartási novella tervezetéhez

536 A fellebbezésnek nyilvános előadás útján való elintézését a tervezet megszünteti. Ezzel egy régi ügyvédi kívánalmat valósít meg. Többször kimutattuk felterjesztéseinkben és vándorgyülési iratainkban, hogy a nyilvános előadás útján való elintézés nem jelent a bíróság részére könnyítést, viszont a feleknek kifüggesztés útjáni értesítése és az új adatok fel nem hozásának tilalma az elsőbírói eljárásnak már említett hiányos megrögzítése és előkészítése mellett a fellebbezés elintézése tulajdonképen még az első bírónál is rosszabban informált bíróság által történik. Hiányos iratok alapján és rendszerint a bizonyító eszközök közvetlen észlelete nélkül, A tervezet azonban csak az elnevezést szünteti meg, de a nyilvános előadás rendszerének fő hibáját, az új adatok felhozásának tilalmát a 93-ik §-ának második bekezdésében azokban a perekben, melyekben a fellebbezési érték 1000 pengőnél nem több, vagy ha a megtámadott ítélet pergátló körülményről határoz, fenntartja. Kivétel a hivatalból figyelembe veendő körülmények, vagy az arra vonatkozó új adatok felhozásának megengedése, hogy az elsőbíróság valamely eljárási szabályt helytelenül alkalmazott, vagy mellőzött. A pereknek zömében lenne ez a tilalom alkalmazandó, ahol a fellebbezési bíróság végleg határoz. A tervezet fellebbezési rendelkezései életbelépése esetén felülvizsgálat csak kivételesen foghatna helyt. Ezekben a kisebb perekben szükséges tehát a fellebbezés alapos elintézése, mert az új adatok felhozásának tilalma, csak egy a helyes tényállásnak és az anyagi igazságnak meg nem felelő ítélkezésre és azután gyakori perújításokra, ezzel a bíróságok munkájának növelésére adna alkalmat. Eddig a bíróság, ha tényállást tisztázottnak nem látta vagy a felek meghallgatását szükségesnek tartotta, a szóbeli fellebbezési tárgyalást megnyithatta, amikor új adatok felhozása a mai gyakorlat szerint korlátlanul meg volt engedve (Pp. 517. §.). Még inkább megkönnyíti a szóbeli fellebbezési eljárásra való áttérést a munkaügyi bíráskodásról szóló 9180/1920. M. E. sz. rendelet és a társadalombiztosítási bíráskodásról szóló 1932. évi IV. t.-c. 32. §-a. Igaz ugyan, hogy a tervezet 108. §-ának 4-ik bekezdése szerint amikor új tényállítások és bizonyítékok a fellebbezési eljárásból ki vannak zárva, a fellebbezési bíróság olyan, az első bíróság előtt fel nem hozott új tényállítást vagy ténybeli nyilatkozatot figyelembe vehet, melyre vonatkozólag a tényállást hivatalból is fel kellett volna derítenie, az első bíróság előtt nem indítványozott új bizonyítás felvételét pedig akkor rendelheti el, ha úgy találja, hogy felvételét az I. bíróságnak az ügy felderítése végett a fél indítványa nélkül is el kellett volna rendelnie. Ez a meghatározás nézetünk szerint nem szabatos. A bíróság tanúkihallgatást, okiratfelmutatást, szemlét, fél eskü alatti kihallgatását, általában bizonyítást vagy a felek kérelme folytán, vagy hivatalból rendelhet el, ha a felek előadásából vagy a tárgyalás egyéb adataiból szükségesnek látja a tényállás felderítését, azonkívül a bíró pervezetési hatalmánál fogva köteles arra ügyelni, hogy a tényállás kideríttessék és a felek errevonatkozó indítványaikat, nyilatkozataikat, megtegyék. (Pp. 225., 288., 326.,