Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8. szám - Észrevételek a perrendtartási novella tervezetéhez

536 A fellebbezésnek nyilvános előadás útján való elintézését a tervezet megszünteti. Ezzel egy régi ügyvédi kívánalmat való­sít meg. Többször kimutattuk felterjesztéseinkben és vándorgyü­lési iratainkban, hogy a nyilvános előadás útján való elintézés nem jelent a bíróság részére könnyítést, viszont a feleknek ki­függesztés útjáni értesítése és az új adatok fel nem hozásának tilalma az elsőbírói eljárásnak már említett hiányos megrögzí­tése és előkészítése mellett a fellebbezés elintézése tulajdon­képen még az első bírónál is rosszabban informált bíróság által történik. Hiányos iratok alapján és rendszerint a bizonyító esz­közök közvetlen észlelete nélkül, A tervezet azonban csak az elnevezést szünteti meg, de a nyilvános előadás rendszerének fő hibáját, az új adatok felhozásának tilalmát a 93-ik §-ának máso­dik bekezdésében azokban a perekben, melyekben a fellebbezési érték 1000 pengőnél nem több, vagy ha a megtámadott ítélet pergátló körülményről határoz, fenntartja. Kivétel a hivatalból figyelembe veendő körülmények, vagy az arra vonatkozó új ada­tok felhozásának megengedése, hogy az elsőbíróság valamely eljárási szabályt helytelenül alkalmazott, vagy mellőzött. A pe­reknek zömében lenne ez a tilalom alkalmazandó, ahol a felleb­bezési bíróság végleg határoz. A tervezet fellebbezési rendelke­zései életbelépése esetén felülvizsgálat csak kivételesen foghatna helyt. Ezekben a kisebb perekben szükséges tehát a fellebbezés alapos elintézése, mert az új adatok felhozásának tilalma, csak egy a helyes tényállásnak és az anyagi igazságnak meg nem felelő ítélkezésre és azután gyakori perújításokra, ezzel a bíróságok munkájának növelésére adna alkalmat. Eddig a bí­róság, ha tényállást tisztázottnak nem látta vagy a felek meg­hallgatását szükségesnek tartotta, a szóbeli fellebbezési tárgya­lást megnyithatta, amikor új adatok felhozása a mai gyakorlat szerint korlátlanul meg volt engedve (Pp. 517. §.). Még inkább megkönnyíti a szóbeli fellebbezési eljárásra való áttérést a mun­kaügyi bíráskodásról szóló 9180/1920. M. E. sz. rendelet és a társadalombiztosítási bíráskodásról szóló 1932. évi IV. t.-c. 32. §-a. Igaz ugyan, hogy a tervezet 108. §-ának 4-ik bekezdése sze­rint amikor új tényállítások és bizonyítékok a fellebbezési el­járásból ki vannak zárva, a fellebbezési bíróság olyan, az első bíróság előtt fel nem hozott új tényállítást vagy ténybeli nyilat­kozatot figyelembe vehet, melyre vonatkozólag a tényállást hiva­talból is fel kellett volna derítenie, az első bíróság előtt nem indítványozott új bizonyítás felvételét pedig akkor rendelheti el, ha úgy találja, hogy felvételét az I. bíróságnak az ügy felderí­tése végett a fél indítványa nélkül is el kellett volna rendelnie. Ez a meghatározás nézetünk szerint nem szabatos. A bíróság tanúkihallgatást, okiratfelmutatást, szemlét, fél eskü alatti ki­hallgatását, általában bizonyítást vagy a felek kérelme folytán, vagy hivatalból rendelhet el, ha a felek előadásából vagy a tár­gyalás egyéb adataiból szükségesnek látja a tényállás felderí­tését, azonkívül a bíró pervezetési hatalmánál fogva köteles arra ügyelni, hogy a tényállás kideríttessék és a felek errevonatkozó indítványaikat, nyilatkozataikat, megtegyék. (Pp. 225., 288., 326.,

Next

/
Thumbnails
Contents