Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8. szám - Észrevételek a perrendtartási novella tervezetéhez

534 Végül felmerül bennem az a gyakorlati kérdés és pedig anélkül, hogy megoldást találnék rá, hogy ki viseli, melyik biztosító abban az esetben a kockázatot, ha az elhalálozás azon időben következik be, ami alatt a rendelet 3. §-ának 2-ik bekezdése szerint mindkét biztosítónál a biztosítási szerződés érvényesen fennáll. Köteles-e ilyen esetben mindkettő fizetni, vagy melyik a kettő közül, vagy talán egyik sincs fizetésre kötelezve? A Pp. egységes rendszerének és a novellák általi részbeni megváltoztatása, törése által megingott a szóbeliségnek és írásbeliségnek az az egyensúlya, amely a Pp. kitűnő alkotásában alapos előzetes viták és tanulmányok alapján megvalósult. Az elsőfokú eljárás a szóbeliség és közvetlenség alapján épüH fel, szükséges előkészítésről és a történtek megrögzítéséről, a járásbírósági eljárásban a jegyzőkönyvvezetés, a törvényszéki eljárásban a felek előkészítő iratai inkább mint a jegyzőkönyv, mely csak bizonyos nyilatkozatokat és a bizonyítás eredményét tartalmazza, továbbá az ítéleti indokolás gondoskodik. A fellebbezési eljárás az elsőífokú eljárás folytatása és így nem annyira fontos, hogy az elsőfokú eljárás során történtek minden részletükben, különösen a felek előadásai és nyilatkozatai írásban legyenek megrögzítve. Minden pótolható a fellebbezési eljárásban és a fellebbezési bíróságnak módja van az ügyet újból tárgyalni, tehát az előző iratok nem olyan fontosak. A Te. óta a felebbezési tárgyalás nem folytatása többé az elsőbírói eljárásnak, a fellebbezés és a válaszírat nem előkészítő iratok többé, hanem períratok, a fellebbezési tárgyaláson nóvumokat csak korlátoltan, kivételesen lehet érvényesíteni. Ehhez járul még, hogy a fellebbezések az értékhatárok felemelése, majd a fellebbezési értéknek a nyilvános előadás és a szóbeli fellebbezési tárgyalás elválasztására való kiterjesztése folytán a perek túlnyomó részben a fellebbezési szakon nyilvános előadás útján tárgyaltatnak, amikor nóvumok csak az esetben voltak felhozhatók, ha a bíróság a szóbeli tárgyalást megnyitotta. Ellenben az I. fokú eljárásban megmaradt a szóval előadottaknak hiányos megörökítése és a járásbírósági eljárásban az előkészítés hiánya. A Te. még az előkészítő iratokban is csak a jogszabályra való utalást engedi meg és igyekszik az előkészítést, amennyiben az meg volt engedve, a járásbíróság előtt még tovább is megszorítani. Ebből az az ellentmondás keletkezett, hogy a fellebbezési bíróság az iratok alapján ítélt, olyan iratok alapján, amelyek hiányosak. A törvényszéki eljárásban alig van jegyzőkönyvvezetés, a járásÉszrevételek a perrendtartás! novella tervezetéhez/ Irta: ifj. dr. Szigeti László. *) Kivonat az Országos Ügyvédszövetség részére készült felterjesztés-tervezetből.