Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 8. szám - Erdők nyilvántartása
529 Az olyan erdőterület, amelyen az erdőgazdálkodás szünetel, a telekkönyvben rendszerint erdő gyanánt van feltüntetve; az a mezőgazdasági terület, melyre a váltógazdálkodás során az erdő át lett telepítve, a tényleges állapot szerint is erdő; az a terület azonban, melyre a váltógazdálkodás áttelepíthető, az erdőrendészeti hatóság üzemtervéből tűnik csak ki, az erdők törzskönyvéből valószínűleg nem, mert hiszen abban csak a már volt erdőterület ama részét kell nyilvántartani, amelyeken az erdőgazdasági müvelés ideiglenesen szünetel, az ingatlan jövőbeni erdőgazdasági felhasználhatóságának a telekkönyvben nyoma nincs és a természetben nem észlelhető. Tekintve, hogy az üzemterv szerint előbb-utóbb arra kerül a sor, hogy a mezőgazdasági müvelés alatt álló ingatlanrészt erdőmüvelés alá kell venni, megeshetik, hogy a belterjes gazdálkodást folytató űj tulajdonos bár a telekkönyvbe annakidején betekintett, arra eszmél, hogy különlegesen művelt és előkészített földjét irtással kénytelen felcserélni. A 310. §. értelmében az alföldi (1923. évi XIX, t.-c. szerinti) erdőtelepítésre kijelölt területeket az erdők törzskönyvében, az elrendelt gazdasági fásításokat pedig a gazdasági fásítások törzskönyvében kell nyilvántartani. Az ilyen területek a közérdekű erdőtelepítésre kijelölt területekkel egy tekintet alá esnek. Kérdés azonban, hogy milyen szempontból? Ez azt jelenti-e, hogy kijelölés esetén az erdőtelepítés elrendelését a már ismertetett 140. §. szerint ebben az esetben is fel kell jegyezni a telekkönyvben? Amint a szemelvényekből látható, az ingatlan vevője bizonyos esetekben a természetben való észlelés alapján vagy a telekkönyvből állapíthatja meg, hogy erdőt vásárolt, sok esetben azonban az erdők vagy fásítások törzskönyvére van utalva annak megállapítása végett, hogy vájjon szántó helyett nem erdőt vesz-e, sőt megeshetik, hogy a törzskönyv sem ad választ erre a kérdésre. Ilyen törzskönyvek azonban ma még nincsenek, sőt az erdők és erdősítendő területek nyilvánkönyvszerű kimutatása minden formában hiányzik. Tekintettel arra, hogy már maga a törvény is intézkedik afelől, hogy az erdőtelepítés elrendelése a telekkönyvből is kitűnjék, könnyen keresztülvihető lenne az, hogy a szóbanforgó törvények alapján bekövetkező összes változások a telekkönyvben nyilvántartassanak. Ez nemcsak a közönség jogbiztonságát szolgálná, de teljesebbé és hitelesebbé tenné a telekkönyvet azáltal, hogy az ingatlan művelési ága tekintetében is megbízható adatokat tartalmaz. A törvény által említett törzskönyvek hasznosak és szükségesek a közigazgatás részére, de a közönség megszokta azt, hogy az ingatlant illető minden kétségében a telekkönyvhöz fordul. Pt.