Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8. szám - A magyar állampolgárság tragédiája

524 L A hitelrögzités alá eső tartozások tekintetében a Bank a Külföldi Hitelezők Országos Bizottságával egyetértően engedélyt adhat arra is, hogy az adós bankok a váltóilletéket, melyet a külföldi hitelező a hitelrögzítés alá eső tartozás megújításával kapcsolatban külföldön valósággal leróni kénytelen, saját készletükből devizában téríthessék meg a külföldi hitelezőnek. A hitelező kívánsága esetén az adós tőketartozására továbbra is 3%-os részfizetéseket köteles a MNB-hoz teljesíteni és a tőketörlesztés kiszámításának alapjául a követelés 1933. március 8.-i állaga szolgál, ha azonban az adós bank, levonásba kell hozni azoknak a hiteleknek az összegét, amelyeket a hitelkeretben érdekelt valamely adóstárs, ügyfél időközben teljesen visszafizetett. Az a rendelkezés, hogy az egyezményhez csatlakozott külföldi bankhitelező tőketörlesztéshez való jogát más hitelezőre ruházhatja át, továbbra is érvényben marad, azzal a bővítéssel azonban, hogy míg az előző állapot szerint az átruházás csak a hitelező saját állambeli hitelezőtársára történhetett, addig az új szabályozás értelmében a bankhitelező e jogát más államban székhellyel bíró más csatlakozott hitelezőre is átruházhatja. A tőketartozásnak önként történő rendezése némi módosulást szenved, amennyiben a régi külön megegyezéseken felül a megegyezés arra is irányulhat, hogy a (nem bank-) adós a tartozását a tőke 3%-át meghaladó mértékben pengőben fizetheti vissza. Az így járó pengőösszeg a hitelezőnek a Banknál nyitandó számlája javára fizetendő le, mely után a bank kamatot egyik félnek sem térít. A Bank a felek megállapodását csak akkor hagyhatja jóvá, ha a hitelező egyidejűleg megfelelő kérelmet terjeszt elő a pengőösszeg felhasználására, illetve befektetésére nézve, vagy kijelenti, hogy a pengöösszeget a külföldi adósságszolgálat céljára felszabadított devizák megvásárlására óhajtja fordítani (addicionális export, idegenforgalom). Az adós a tőketartozások önként teljesített törlesztéséről 8 napon belül köteles értesíteni a külföldi hitelező bankokat képviselő bizottságokat. A tartozásrendezés új formája az adóscsere. E szerint a hitelrögzítő megállapodáshoz csatlakozott külföldi hitelező bank a MNB engedélyével megállapodhatik az adós kereskedelmi vagy ipari céggel — de nem bankkal — abban, hogy az adós a hitelrögzítés alá eső tartozását a MNB által jegyzett devizaárfolyamok középárfolyamán pengőben visszafizetni, feltéve, hogy a külföldi hitelező az így visszafizetett összeget a Bank engedélyével valamely más belföldi banknál, kereskedelmi vagy ipari cégnél kölcsönként nyomban újból kihelyezi. Az új hitelre vonatkozó megállapodásnak a következő kikötéseket kell tartalmaznia: a követelést ugyanabban a külföldi pénznemben kell kikötni, mint amelyben a visszafizetett korábbi hitel fennállott; a folyósítás alkalmával az átszámításban az utoljára jegyzett devizaárfolyamok középárfolyama az irányadó. II. A hitelrögzítés alá nem eső tartozások körében a régi beté-