Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8. szám - A magyar Házassági Törvény 80. §. a) pontja és az elhagyás

512 Ha a fél e bontóokok bármelyikét megvalósító tényt állít és bizonyít: sem a fél, sem a bíró nem térhet el a törvény minősítésétől. A bíró, bár a házasság fenntartásának kedvezményezése a Pp. 670. §-ból foly — köteles az abszolút bontóok minősítéséhez ragaszkodni. A törvényhozó célkitűzésénél fogva társadalmi ethika és állam-raison követelik, 'hogy az ily házasságok felbontassanak. Ezzel ellentétben a generális clausulát felállító 80. §, szerint a bíró csak akkor bonthat, ha a vétkes fél magaviseletét a bontóok megvalósításán fölül még arra is elégségesnek ismeri föl, hogy ezáltal a másik félre nézve a házasságot az elviselhetetlenségig feldúlta. Az objektív tényeken kívül a feldultság szubjektív mérlegelés eredménye. Az elvi kérdés gyakorlatilag abban csúcsosodik ki, — mindig a törvény rendszeréből nézve a kérdést — hogy a bírónak megvan-e engedve, hogy a H. T. 77. §-ban szabályozott hűtlen elhagyást, mint abszolút bontóokot a H. T. 80. §. a) pontjában megszabott relatív bontóok fogalma alá vonja?4) Ismerjük a bírói szabad ítélkezés (freie Rechtsschprechung) és a törvényhez kötöttség irodalmi harcát. A Mt. 5. §-a is kimondja, amit a m. kir. Kúria gyakorlata állandóan követett, hogy: ,,A törvény magyarázatában és alkalmazásában nemcsak a szöveg szószerinti értelmét, hanem a törvénynek a rendelkezés alapgondolatában és céljában megnyilvánult szándékát, valamint a rendelkezéseknek egymással összefüggő kapcsolatát is figyelembe kell venni. A magyar törvényhozás a házasság felbontásának elvi elfogadása mellett 1894-ben, amidőn a bontóperekre nézve a hazai különféle egyházi és világi bíráskodást nemzeti magasabb nézőpontból egységesítette, egyáltalán nem tűzte ki célul a házasság felbontásának megkönnyítését, hanem az addigi könnyű felbontások helyett a házasságok felbontásának megnehezítését tartotta szem előtt.6) 4) Első tekintetre úgy tetszik, hogy a bírói megítéléstől függő relatív bontóok hátrányosabb a bontást kérőre, mint a H. T. 77. §-ban szabályozott abszolút bontóok. Ez a látszat csalóka játék. A bontásra törő fél épen azért nem veszi igénybe a H. T. 77. §-ban szabályozott abszolút bontóokot, mert az a másik fél magatartása folytán nem biztat sikerrel. A bíró a törvényhozó célzatától eltér, amikor az elhagyást a H. T. 80. §. a) pontja alá vonhatónak deklarálja. 5) A törvény indokai kiemelik: A törvény alapeszméje, hogy a házasság csak bírói ítélettel bontható föl; az önkényes elválások és