Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Egyes kérdések a részletügyletek köréből

54 helyén csak akkor kézbesíthető, ha az nem tartozik a bíróság területéhez, már pedig az említett bíróságok székhelye egybeesik részben a bíróságok területével. A Kúria jogegységi határozatában a Pp. és egyéb a bíróságok székhelyét és területét megszabó jogszabályok kifejezésmódjából megállapítja, hogy a bíróságok székhelye alatt a község vagy város a maga egészében értendő és így az említett bíróságok székhelyének Budapest székesfőváros egységesen és nem csak a bíróságok területét alkotó a Duna bal, illetve jobbpartján lévő rész értendő. Helyesen mondja ki az indokolás, hogy a törvények javaslatainak miniszteri indokolása a törvény értelmezésénél nem irányadó, de különben is még a miniszteri indokolás álláspontját elfogadva, a bíróságok területe csak részben esik össze a bíróságok székhelyével, részben pedig a székhely a bíróság területén kivül fekszik, tehát a Pp. 594. §-ának első bekezdése szerint a fizetési meghagyás egész Budapest területén kézbesíthető, ha az adós nem is lakik a bíróság területén. A Kúria ebben a részletkérdésben a jogszabályoknak és egyúttal a célszerűségnek is megfelelő határozatot hozott, mely a feleket sok céltalan kellemetlenségtől óvja meg. ///. dr. Szigeti László. JOGGYAKORLAT. Az 1935. évi bírói gyakorlat alapgondolatai. Aki tavaly ugyanezen a helyen megjelent hasonló című szemlénket összevetné az 1935. év bírói gyakorlatának anyagával, mindenekelőtt azt állapítaná meg, hogy a joggyakorlat egy év alatt nem változott sokat. Hogy a külsőségeknél kezdjük: változatlanul gyors az elintézések tempója; a közzétett döntések túlnyomórésze 1935-ös és csak kis része 1934-es ügyszámú; a felülvizsgálati kérelem, beadásától számítva, három-négy hónap alatt érdemleges tárgyalásra kerülhet a Kúrián — nem is oly hosszú ideje, ehhez két év kellett. Ma is megvan az az igen helyes tendencia, amely egyre több kérdést terjeszt a jogegységi tanácsok elé autoritativ eldöntés végett; 1935-ben hét ily döntés keletkezett. De ezeken a külsőségeken túl is megvan a hasonlóság az eltelt és az őt közvetlenül megelőző évek gyakorlata között. Tovább tart a családjogi perek előtérbe nyomulása a vagyonjogi perekkel szemben — aminek nem csupán a családjogi kérdések fontosságának növekedése az oka, 'hanem az általános elszegényedés és a judikaturán még nem látszanak a hőn várt gazdasági javulás nyomai. A vagyonjogi perek is csak kisebb részben tüntetik fel egyenlő vagyoni erők harcát; nagyüzem a másik nagyüzemmel,