Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8. szám - Fegyelmi bíráskodás versenyperekben

504 perest abbanhagyásra elítélni, amely ítélet az alperesre rásütötte a tisztességtelen verseny elkövetésének bélyegét és azonfelül el kellett őt súlyos perköltségek megfizetésében marasztalni. Az ítélkező választott bíróságok, úgy a laikus választott bírák, mint az elnöklő hivatásos bírák egyaránt érezték szükségét annak, hogy az említett esetekben hatáskörüket leszállíthassák és áttehessék a tárgyalt ügyet egy oly fórumhoz, mely nincs a versenytörvény betűje által megkötve. Az ilyen fórum megteremtését sürgették a gyakorlati gazdasági élet emberei, a gazdasági érdekképviseletek, de kiváló verseny jogászok is úgyszólván kivétel nélkül és az ez ügyben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jogi bizottságában Kuncz Ödön egyetemi tanár elnöklésével lefolytatott tanácskozás is ugyanily eredményre jutott. Szerző ily fórumot, a fegyelmi bíróságot csak oly cselekmények elbírálására tart hivatottnak és szükségesnek, mely cselekmények a versenytörvény 1-ső, ú. n. általános §-ába ütköznek. Szószerint Szerző azt mondja: ,,Mindazok a kinövések, melyek nem ütköznek a tisztességtelen versenyről szóló törvény 2. és következő §-aiba is, hanem egyedül az üzleti tisztességbe vagy a jóerkölcsökbe ütköznek, magukon viselik a fegyelmi bíráskodás fent érintett három alappillérének a sérelmét is. Viszont nem érintik ,,másnak jogvédte érdekét", ami mint magánjogi jogcím nem vonható el a rendes bíróságok hatásköréből a fegyelmi bíróságok javára." Nem érzem magam hivatva ily fontos jogi kérdésben a kiváló jogásszal vitába szállni, mégis úgy gondolom, hogy Szerző idézett megállapítása a leghatározottabb és legmeggyőzőbb érv, a fegyelmi bíróságnak a tervezett hatáskörrel való megalkotásának szükségessége mellett. Perek áradata indul meg versenyügyékben. A bíróság a tárgyalás folyamán bebizonyítottnak látja, hogy az inkriminált cselekmény nem érinti, vagy csak nagyon távolról, lényegtelenül érinti ,,a felperes jogvédte érdekét"; bebizonyul a tárgyalás folyamán, hogy felperes eljárásának csak zaklatás a célja és nem annyira saját érdekének megvédése és nem az üzleti tisztesség, a jóerkölcs védelme, hanem a peres eljárással kárt kíván okozni alper estiek, jóhírnevét akarja rontani és néki költséget okozni. Bebizonyul azonban az is, hogy alperes a lényegtelen cselekményt mégis csak elkövette. Most már f elmerül a kérdés ez esetben, mily álláspontot foglal el a bíróság. Vagy a versenytörvény szankcióját alkalmazza, azaz megállapítja a tisztességtelen versenycselekmény elkövetését, reásüti a tisztességtelen verseny bélyegét, a cselekmény abbanhagyására kötelezi és az ily esetben jelenté-