Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 7. szám - Dr. Takács György: Rendszeres magyar pénzügyi jog [Könyvismertetés]
9 a mentességet emelte fel és élelmezés esetén megengedte a fél munkadíj lefoglalását és így 2 korona 50 HL-t minden körülmények között mentesen hagyott, ép a kiterjesztő magyarázatra van törvényes alap. Parlamenti tárgyalási magyarázat. Idéztem szórói-szóra Kelemen Samu dr. ügyvéd-képviselő parlamenti felszólalását. Nevezett két esetben is maga mondja, hogy ez élelmiszerkövetelésekre vonatkozik. Ebből a tényből két dolog következik: 1. maguk a törvényhozók sem értelmezték másként a törvényt, mint akként, hogy az az élelmiszerkövetelésekre is vonatkozik, 2. a miniszter és az előadó jelenlétében hangzott el ez a törvénymagyarázat és az ellen egyik sem tett semmiféle megjegyzést. Nincs ok tehát annak a feltételezésére, hogy a törvényhozó testület tagja által a parlamenti tárgyalás alkalmával kifejtett és a miniszter és az előadó által nem kifogásolt törvénymagyarázat most utólag 28 év után helytelennek tartassék. Nyelvtani és logikai magyarázat. Élelmezés fogalma alatt értjük valakinek élelemmel való ellátását. Nem látok semmi alapot annak a feltételezésére, hogy az élelmezésnek fogalmi kelléke a közvetlen való kiszolgálás. Mi a különbség a között, hogy én egy kifőzdében közvetlenül megeszem a vacsorámat vagy azt hazavitetem és otthon eszem meg? Mi a különbség a között, hogy én egy söröző helyiségben eszem 10 ringlit és 2 sósperecet vagy azt egy kereskedésből hozatom? Mi a különbség a között, hogy én egy kereskedésben veszek egy kis rúd szalámit és egy félkiló kenyeret és azt otthon elfogyasztom, vagy, hogy bemegyek egy étterembe és ott eszem egy nagy adag szalámit és néhány darab kenyeret? Vájjon nem minden esetben kaptam élelmet? Nem minden esetben élelmeztem magam? A kettő között szorgos kutatás ellenére nem látok a szóhasználat és logika szempontjából különbséget. Az élelmezés lényege az, hogy az éhségérzet kielégítésére szolgáló javakat kapok. Hogy azután ez milyen formában történik, az teljesen közömbös. Jogpolitikai értelmezés. Amint a jogtörténeti részben láttuk, a törvényhozás hosszú évtizedeken keresztül foglalkozott azzal, hogy munkabérek és napidíjak, sőt szakmánymunka esetén mi legyen a sorsa az élelmezésből származó követeléseknek. Kikről akart itt a törvény intézkedni? A munkásokról, vagyis arról a társadalmi osztályról, amely a megélhetését napi vagy heti munkabérből szerzi meg.