Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - Frigyes Béla

491 szerződéstypus keretében ismert fel, általános alapokra kívánta helyezni. Nagyobbszabású dolgozata ebből a tárgykörből: „A háború hatása a szállítási szerződésekre", amely előbb a Magyar Jogélet 1917. évi 10'—14. számaiban, majd utóbb a Magyar Jogélet könyvtárának 9. füzete gyanánt külön is megjelent. Frigyes itt több oly helyes gondolatot vet fel, amelyet a bírói gyakorlat csak utóbb fogadott el, (a ruinozitás kérdésének kikapcsolása, gazdasági lehetetlenülés koncedálása háború alatt létrejött ügyleteknél). Ugyancsak nagyobb terjedelmű tanulmányt publikált Frigyes a háborús jog egy másik alapvető kérdéséről ,,A vételi szerződések átruházása" címen. (Keresk. Jog 1918. 99. és 116.) Arra az eredményre jut ugyan, hogy a fennálló jog szerint a vételi szerződések átruházása lehetséges, gazdasági szempontokból azonban kárhoztatandó és ezért a kérdés írott jogszabállyal való szabályozását sürgeti. Amidőn az infláció felvetette a valorizáció jogi problémáját, Frigyes az e kérdés körül kifejlődött irodalmi vitának még igen korai stádiumában szállott sorompóba a valorizáció érdekében. Valorizációs tanulmánya előbb „A pénztartozások átértékelése" címen a Jogtudományi Közlöny 1923. évfolyamában, majd ,,A pénztartozások valorizálása" címen ugyanabban az évben külön is megjelent. Tudjuk nagyon jól, hogy a valorizáció melletti harcot nálunk elsősorban a jogirodalom vivta meg és ebben Frigyes dolgozatának igen előkelő szerep jutott. Bőséges történeti bevezetés után előbb azokat a „légüres térben mozgó" jogi szempontokat fejti ki, amelyek a valorizációt elkerülhetetlenné teszik, viszont nem huny szemet azok előtt a szempontok előtt sem, amelyek 100 % -os valorizációt kizárttá tesznek. ,(Amint a mai papírkorona nem egyenlő a békebeli aranykoronával, úgy nem egyenlő avval a mai aranykorona sem." Érdekes a végső konklúzió, amelyre Frigyes jut: ,,A valorizációs mértékét nem az egyes eset körülményei szerint, hanem sematikusan, foglalkozási és gazdasági ágak szerint kell megállapítani." Ezt az utolsó konklúziót a későbbi jogfejlődés nem fogadta ugyan el, minden egyéb kérdésben azonban Frigyes nézetei bizonyultak helyeseknek. Ugyanebbe a tárgykörbe vág ,,A valorizációs javaslat" c. cikke (Keresk. Jog 1925. 148. 1.). Frigyes irodalmi működésének jelentős része esik a tőzsdei jogra. 1922-ben dr. Zerkovitz Zsigmonddal együtt adta ki kommentárját a Budapesti Árú- és Értéktőzsdének a pénznemekre és külföldi kifizetésekre vonatkozó szokásairól. Lapunk 1925. évfolyamának 203. oldalán publikált egy dolgozatot a módosított tőzsdei árúüzleti szokásokról; a Közgazdaság és Pénzügy címmel annakidején megjelent melléklapunk 1933. évfolyamának 137. oldalán a tőzsdei szokványok reformjáról írt. Ugyancsak tőzsdei kérdésekről dolgozott az Uj Idők Lexikona,