Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - Törvénykezési illeték s az átalányrendszer

483 ségletére szolgáló tárgyak, amely a közös lakásból a visszamaradó házasfél beleegyezése nélkül is elvihetők. Járadékhozományt a házasság fennállása alatt durva hálátlanság címén nem lehet visszavonni. (P. III. 318/1936.). Ez az igen érdekes döntés élesen megkülönbözteti a voltaképen ingyenes jogcímen alapuló apanage-kötelezést más vissztehernélkülí ügyletektől. A 'különbőztetés indoka nyilvánvalóan a hozománynak rendeltetéses volta. A nőt illető szűkös tartás fedezésére szolgál a férj törzsvagyona is; a szűkös tartást meghaladó illő tartásra azonban már nem a törzsvagyon, hanem csak a férj jövedelme vehető igénybe. (P. ILI. 4763/1935.). A gyógyszerész férjjel szemben a P. III. 5660/1935. sz. ítélet nem veszi tekintetbe, hogy a feleség esetleg kenyérkereső foglalkozást is űzhet, mert a felek társadalmi osztályában a különélésben teljesen hibátlan feleséget a férj tartozik elsősorban eltartani s a feleség teendője elsősorban a háztartás és a gyermeknevelés. Ha a felperes az együttélés alatt átmenetileg kényszerűségből saját munkájával kenyérkereső foglalkozást űzött is, ez nem tehető állandóan kötelességévé, figyelemmel arra, hogy a férjnek átlagosan havi 800 pengő tiszta jövedelme van, amelyből gyermektartásdíj, szülei tartása és adóssági kamatok levonása után 460 pengő tisztán megmarad. A feleség nem válik a nőtartásra érdemetlenné, ha már a házasság felbontása után egy szilveszteresti mulatság alkalmával egy férfi ölébe ült és őt megcsókolta; ez a jelenet abban a szobában történt, ahol a férfi felesége aludt. Ez a cselekmény pajkosságból történt és így, bár kétségkívül kifogás alá esik, nem vonhatja maga után a tartásdíjtól való megfosztás súlyos következményét, mert ily hatása csak a női tisztességbe ütköző szemérmetlen magatartásnak van. (P. ILI. 5716 1935.). Tulajdonközösség természetben leendő megosztása iránti perbe a P. V. 138/1936. sz. ítélet szerint nem vonandók be alperesek gyanánt azok, akiket bejegyzett fahordási, átjárási, kisajátítási és vadászati jog, illetőleg közös téli legeltetés tűrésére vonatkozó szolgalmi jog illet meg, mert ezek a jogok a megosztás alá kerülő ingatlanokon a megosztás után is fenntarthatók és így a nevezettek érdekeit az ingatlan megosztása nem sérti. * Köztartozásnak nem előnyös tételként, hanem a bekebelezés sorrendjében való sorozásánál nem alkalmazandó a 16400/ 1933. M. E. sz. rendelet 7. §-ának az a szabálya, hogy a köztartozás teljes egészében sorozandó az ingatlan egyik hányadának árverezésénél is, hanem alkalmazandók a jelzálogjogra vonat-