Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - Törvénykezési illeték s az átalányrendszer

481 és végül az életközösség indokolatlan megszakítása váltott ki. (P. III. 119/1936.) A feleség férjét tettleg bántalmazta, mire a férj beszüntette feleségével a nemi érintkezést, a közös hálószobában ugyan, de a heverőn vettetett magának ágyat, feleségével pár napig nem beszélt, de aztán ismét együtt étkezett vele, együtt ment látogatóba, a gyermekékkel együtt édesanyjához induló feleségét vasúton egy darabig elkísérte, vizumügyét elintézte, neki ruhát vett és ez az átmeneti állapot hat hétig tartott. A Kúria felfogása szerint így tehát az életközösség, amely az ágynak és asztalnak közösségében áll, a felek között nem szakadt meg és így a feleség által elkövetett tettleges bántalmazás megbocsátottnak tekintendő. Nem változtat ezen még az sem, hogy a felek a tettleges bántalmazás után megállapodtak abban, hogy elválnak, mert ily megállapodásnak hatálya nincs. (P. III. 30/1936.) A feleség eltartásának elmulasztása a P. ILI. 5724,1935. sz. ítélet szerint nem bontóok, mert a férj napszámból él, amely csak saját életszükségleteinek fedezésére szolgálhat, más olyan vagyona vagy keresetforrása pedig nincsen, amelyből felesége házonkivüli tartását a saját megélhetésének veszélyeztetése nélkül fedezhetné. Ha a feleség férjét oly módon bántalmazza, hogy ez a cselekedete a H. T. 78. §-a aalpján bontóokként minősül, evvel az abszolút bontóokkal szemben még az sem szolgálhat mentségül, hogy a bántalmazást a férj jogellenes magatartása vonta maga után, mert ily védekezésnek csak viszonylagos bontóok esetében van helye. (P. III. 1594/1936.) Nagyon hibázik az a szülő, aki a házastársával szemben a gyermeknek ad igazat. Ezzel nemcsak házastársának tekintélyét rontja le a gyermek előtt, de veszélyezteti a gyermek helyes nevelését is, mert megingatja benne a szülők iránti tiszteletet és köteles engedelmességet. Még súlyosabb beszámítás alá esik az üy eljárás akkor, ha a gyermek a mostohával áll szemben. A mostoha helyzete, hacsak a gyermekek nem egészen kicsinyek, a családban mindig nehéz és nagyon kényes. A serdülő kor körüli gyermekek azok, akik az életről és annak szükségszerű jelenségeiről helyes ítéletet alkotni még megközelítőleg sem tudnak, másrészt igen sokszor indokolatlan ellenszenvet éreznek a mostohával szemiben. A mostoha az ily gyermekekkel szentben még komoly szükség esetén sem lépihet ifel a kellő eréllyel és szigorral, még kevésibbé alkalmazhat testi fenyítéket, hacsak nem akarja magát kitenni annak, hogy a környezet benne a ,.gonosz mostohá"-t lássa, amire pedig a környezet igen hamar hajlandó. Ha a házastárs a mostohának ezt a helyzetét nem könynyíti meg, sőt ellenkezőleg a gyermek alaptalan vádaskodásainak hitelt ad, úgy ez a magatartása a különélés jogos vagy jo~