Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - Törvénykezési illeték s az átalányrendszer

478 örökbefogadás egységes ügylet, egységes jogi hatásokkal, ame­lyek nem különülhetnek el aszerint, van-e kormányhatósági megerősítés, vagy sem. Ezenkívül hivatkozik az indokolás arra az általános gyakorlatra, amely majdnem minden esetben meg­szerzi a kormányhatósági megerősítést annak dacára, hogy arra eddig magánjogi szempontból szükség nem volt. te A Kúria jogegységi tanácsának 82. sz. polgári döntvénye kimondja, hogy ha az OTI-nál biztosított fél az OTI orvosa ál­tal elkövetett orvosi műhiba folytán kártérítést követel, az in­tézet a felelősség kizárása végett nem hivatkozhatik a 84. sz. tel­jes ülési döntvény értelmében arra, hogy kellő gondosságot ta­núsított akkor, midőn a gyógykezelést okleveles orvosra bízta. — A döntvény negatíve formuláz ugyan, pozitive azonban ez annyit jelent, hogy amennyiben a kártérítési felelősség egyéb elemei fennforognak, úgy az OTI-t felelősség terheli orvosai műhibájáért. A döntvény az eddigi joggyakorlattal szakít és ezt hármas alapon indokolja. Az egyik a 84. sz. teljes ülési dönt­vénynek az a passzusa, amely szerint az üzem terjedelme is megalapítja bizonyos esetekben a kártérítési felelősséget. A másik indok az OTI-t létesítő jogszabály törvényhozási és tár­sadalompolitikai céljának megfelelő méltányos alkalmazása. A károsult a kezelőorvost nem maga választja; őt szerény jöve­delmi és vagyoni viszonyai kényszerítik arra, hogy a törvény által részére biztosított gyógykezelést igénybevegye; a károsult a kárt sem előre nem láthatta, sem el nem kerülhette. A végső indok: a törvényben szabályozott biztosítási kötelezettség törvé­nyes tartalma. A biztosított hitelezője az OTL-nak és tőle mint adósától joggal követelheti a biztosítási kötelem nem kellő tel­jesítéséből származó kártérítést. Az OTI a szolgáltatás teljesí­tésénél alkalmazott személy vétkességéért az általános jogszabá­lyok szerint felelős. Az örökbefogadási szerződés nemcsak a 422. sz. elvi ha­tározatban meghatározott, tehát olyan okból hatálytalanítható, amely az örökségből való kitagadásra is elegendő, hanem helye lehet az örökbefogadási szerződés felbontásának akkor is, ha az örökbefogadott az örökbefogadóval szemben nagyfokban durva sértést követ el. (P. IHL 181/1936.) ír Az az alapítványi cél, hogy az alapítvány a Csehszlovákiá­hoz csatolt területen élő magyar művelt középosztály fenntar­tására, erősítésére és evégből tanulók, tanítók és lelkészek ré­szére ösztöndíjak adományozására szolgál, nem ütközik tiltó törvénybe és a nemzetközi jog szempontjából sem kifogásolható,

Next

/
Thumbnails
Contents