Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - A székesfővárosi lakásbérleti szabályrendelet egyes kérdéseinek megbeszélése a dr. Sömjén - dr. Vitéz-féle kommentár nyomán

468 tengerire nézve pedig a (határidőüzleti árjegyzést és forgalmat ugyan­csak 1936. évi július hó 25. napjától kezdődő hatállyal megnyitotta. Minthogy azonban a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter fenti leiratában azt közölte, hogy az 1936. évi termésű buza tekintetében a tőzsdei határidőüzleti forgalom és a határidőüzletekre vonatkozó árjegyzés megnyithatását nem engedélyezi, a tőzsdetanács az 1936. évi termésű buza tekintetében a tőzsdei határidő forgalmat és a határ­időüzleti árjegyzést nem nyithatta meg. A buzahatáridőügyleteknek e rendelkezés folytán elmaradó ár­alakító hatását bizonyos tekintetben pótolja a Futura r. t. folyó évi július hó 18.-án kibocsátott hirdetménye, melyben mint 1934. július 9.-e óta teszi, az egyes vidéki feladó állomásokon fizetendő legkisebb búzaárakat állapítja meg. E hirdetménye értelmében a legalább 80 hl. sulyu 2 % keveréknél többet nem tartalmazó egészséges, száraz, rostált, egyébként a budapesti Áru- és Értéktőzsde kívánalmainak megfelelő búzát az illető vasúti- vagy hajófeladóállomáson vasúti kocsiba illetve hajóba rakva 100 kg.-ként a hirdetményben közölt minimális árakon korlátlan mennyiségben megvásárolja, de a minő­ségileg jobb búzáért a minimálisnál magasabb árakat fizet. A legkisebb búzaárak megállapításának eredménye már a sza­bad buza határidőügyletek idejében is nemcsak az volt, hogy az aratás után bekövetkező nagy kínálat következtében várható áreséseket meg­akadályozta, hanem a határidős üzlet a világárak alakulásához képest csak felfelé tudta a hazai árakat mozdítani, lefelé azonban csak a meghatározott legkisebb árig mehetett, minek folytán a határidős, üzletek fokozott kockázattal fenyegettek. A határidős ügyleteknek tehát már a korlátozás bekövetkezése előtt sem volt meg az a gaz­dasági jelentősége, mint általában lenni szokott. A legkisebb árak megállapításának egyébként jogi szerkezete nincs. A Futura a szabad kereskedelem eszközeivel veszi fel a ver­senyt a búzapiacon, azzal a tényével, hogy nyilvános árajánlatot tesz. Nem a jogi kényszer, hanem a termelő mérlegelése eredményezi azt a hatást, ami a legkisebb árak közzététele után a buza áralakulá­sában kifejezésre jut. A búzának a legkisebb árakon alul való eladása és megvétele nem tilos cselekmény és elvileg akadályba nem ütközik. A határidőügyletek korlátozásának az 1930: XXII. t.-c. IV. feje­zetében előírt szabályaira figyelemmel megjegyzendő, hogy a törvény 40. §-a a gabonanemüek tekintetében kötött tőzsdei határidőügyletet, amennyiben az nem esik a 42. és 43. §-okban megengedett ügyletek 'közé, tiltja és érvénytelennek mondja ki. A törvényt kiegészítő 3300/1930. M. E. számú rendelet 119. §-a értelmében pedig tőzsdei határidőügyletnek kell tekinteni a törvény szempontjából a gabona­nemüekben kötött határidőügyletet abban az esetben, iha az ügyletre a felek megállapodása szerint a tőzsdei árúüzleti szokásnak a határidő­ügyletre vonatkozó szabályai irányadók. Minthogy az 1936. évi ter­mésű buza tekintetében a tőzsdei határidőüzleti forgalom és a határ-

Next

/
Thumbnails
Contents