Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - A székesfővárosi lakásbérleti szabályrendelet egyes kérdéseinek megbeszélése a dr. Sömjén - dr. Vitéz-féle kommentár nyomán

464 vagy más ellátások összegét akként kell megállapítani, hogy az. évi 2400 pengőt meg nem haladó illetményt, úgyszintén az évi 1800 pengőt meg nem haladó nyugdíjat vagy más hasonló természetű járandóságot csökkenteni nem lehet. Az ennél magasabb illetmények 15— 20%-kai fokozatosan csökkentendők, a nyugdíjak általában 40 %-kal csökkennek, évi 2400, illetve 1800 pengőn alul azonban nem csökkenthetők. Az illetmények legmagasabb évi összege 12.000 P, a nyugdíjaké 3600 P. A társaság által vállalt minden egyéb kötelezettség megszűnik, a felügyelő hatóság azonban e rendelkezés alól rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben kivételt engedélyezhet. Az üzlet vitelével megbízott személynek a szolgálati viszonyokra vonatkozó rendelkezések alapján hozott határozata ellen a felügyelő hatósághoz panasznak van helye. A panaszt, a határozatot tartalmazó ajánlatot tartalmazó ajánlott levél postára adásától számított 30 nap alatt kell a felügyelő hatósághoz beadni. Ennek az eljárásnak elmulasztása a Pp. 180. §. 2. pontja alá eső pergátló ok. Nem tagadható, hogy a rendelet egyes intézkedései szokatlanok és meglepőek. így a szerződést módosító, az alkalmazottakra vonatkozó és a nem pengőben kifejezett kötelezettséggel átszámítására vonatkozó szabályok, végül pedig a bírói út kizárása. E sajátságos szabályozás nyílván abban az elgondolásban leli magyarázatát, hogy a kényszeregyességi eljárásban is. adós egyességí ajánlata felől bírói út kizárásával a hitelezők szavazata dönt, az egyességi ajánlat pedig csak olyat nem tartalmazhat, ami a jóerköl'csökbe ütközik, vagy a törvény szerint meg nem engedett cselekményre kötelez (1410/1926. M. E. 35. §. 3. bek,). Elméletileg fennállana tehát annak a lehetősége, hogy a hitelezők többsége a Phönix ügyben a rendelet tartalmával azonos egyességi ajánlatot fogadna el, A kényszeregyességi eljárás folyamán pedig érdemben a bíróság közreműködése csupán az egyesség jóváhagyására szorítkoznék, illetve a jóváhagyás megtagadására, melynek eseteit törvényes rendelkezés sorolja fel. Biztosító intézet kényszeregyességi ügyében a hitelezők javarészét a biztosítottak alkotják. Az pedig nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a hitelezők e csoportjának nincs kellő felkészültsége és áttekintése az intézet teherbíró képessége, az orvoslás lehetőségei és módozatai tekintetében, úgy hogy nem valószínű, hogy a rendezés lehetőségei közül éppen a legalkalmasabb lesz az, mellyel anyagi érdekeit leghatásosabban megvédheti, A biztosító magánvállalatok felügyelő hatósága (államhatalmi szerv) hivatott arra, hogy a biztosítottak érdekeit megvédje. Mint ilyen természetes védője (képviselője) a hitelezők érdekeinek abban az esetben is, ha nem a baj megelőzéséről, hanem annak orvoslásáról, a kár elszigeteléséről és helyrehozásáról van szó. Nem kétséges, hogy a kormányhatalom a biztosítottak érdekeit tartottá szem előtt mikor a rendeletet megalkotta és eképen a hitelezők együttes akaratának volt képviselője, de nem hanyagolta > el más érdekek védelmét sem. Ezek az elgondolások alkothatnák a