Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - A székesfővárosi lakásbérleti szabályrendelet egyes kérdéseinek megbeszélése a dr. Sömjén - dr. Vitéz-féle kommentár nyomán

464 vagy más ellátások összegét akként kell megállapítani, hogy az. évi 2400 pengőt meg nem haladó illetményt, úgyszintén az évi 1800 pen­gőt meg nem haladó nyugdíjat vagy más hasonló természetű járandó­ságot csökkenteni nem lehet. Az ennél magasabb illetmények 15— 20%-kai fokozatosan csökkentendők, a nyugdíjak általában 40 %-kal csökkennek, évi 2400, illetve 1800 pengőn alul azonban nem csökkent­hetők. Az illetmények legmagasabb évi összege 12.000 P, a nyugdí­jaké 3600 P. A társaság által vállalt minden egyéb kötelezettség meg­szűnik, a felügyelő hatóság azonban e rendelkezés alól rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben kivételt engedélyezhet. Az üzlet vitelével megbízott személynek a szolgálati viszonyokra vonatkozó rendelkezések alapján hozott határozata ellen a felügyelő hatósághoz panasznak van helye. A panaszt, a határozatot tartalmazó ajánlatot tartalmazó ajánlott levél postára adásától számított 30 nap alatt kell a felügyelő hatósághoz beadni. Ennek az eljárásnak elmu­lasztása a Pp. 180. §. 2. pontja alá eső pergátló ok. Nem tagadható, hogy a rendelet egyes intézkedései szokatlanok és meglepőek. így a szerződést módosító, az alkalmazottakra vonat­kozó és a nem pengőben kifejezett kötelezettséggel átszámítására vo­natkozó szabályok, végül pedig a bírói út kizárása. E sajátságos sza­bályozás nyílván abban az elgondolásban leli magyarázatát, hogy a kényszeregyességi eljárásban is. adós egyességí ajánlata felől bírói út kizárásával a hitelezők szavazata dönt, az egyességi ajánlat pedig csak olyat nem tartalmazhat, ami a jóerköl'csökbe ütközik, vagy a törvény szerint meg nem engedett cselekményre kötelez (1410/1926. M. E. 35. §. 3. bek,). Elméletileg fennállana tehát annak a lehetősége, hogy a hitelezők többsége a Phönix ügyben a rendelet tartalmával azonos egyességi ajánlatot fogadna el, A kényszeregyességi eljárás folyamán pedig érdemben a bíróság közreműködése csupán az egyes­ség jóváhagyására szorítkoznék, illetve a jóváhagyás megtagadására, melynek eseteit törvényes rendelkezés sorolja fel. Biztosító intézet kényszeregyességi ügyében a hitelezők java­részét a biztosítottak alkotják. Az pedig nem szorul bővebb magya­rázatra, hogy a hitelezők e csoportjának nincs kellő felkészültsége és áttekintése az intézet teherbíró képessége, az orvoslás lehetőségei és módozatai tekintetében, úgy hogy nem valószínű, hogy a rendezés lehetőségei közül éppen a legalkalmasabb lesz az, mellyel anyagi ér­dekeit leghatásosabban megvédheti, A biztosító magánvállalatok fel­ügyelő hatósága (államhatalmi szerv) hivatott arra, hogy a biztosítot­tak érdekeit megvédje. Mint ilyen természetes védője (képviselője) a hitelezők érdekeinek abban az esetben is, ha nem a baj megelőzésé­ről, hanem annak orvoslásáról, a kár elszigeteléséről és helyrehozásá­ról van szó. Nem kétséges, hogy a kormányhatalom a biztosítottak érdekeit tartottá szem előtt mikor a rendeletet megalkotta és eképen a hitelezők együttes akaratának volt képviselője, de nem hanyagolta > el más érdekek védelmét sem. Ezek az elgondolások alkothatnák a

Next

/
Thumbnails
Contents