Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - Magyar házassági vagyonjog holland bíróság előtt

449 zárlat"-nak, úgy ezt az eljárási módot kell egybekapcsolni a magyar anyagi jog szerinti közszerzeményi igénnyel, a zárlat tehát utóbbinak az oltalmára fenntartandó, függetlenül attól, hogy helye lenne-e biztosítási végrehajtásnak a magyar eljárási jog szerint. A holland L-bíróság — mely előtt az iméntvázolt jogvita még nem fejlődött ki teljesen, mert a nő az idevágókat csak az I.-foku határozat elleni jogorvoslatában adta elő, — megsemmisítette a zárlatot, egyszerűen a következőkkel: (Magyar jog szerint) ,,akadémikusán képzett felek közt nincs vagyonközöség, ennélfogva a zárlat oly javakat sújt, amelyek egy valójában nemlétező közösséghez tartozóknak állíttatnak . . ." A IL-fokú határozat azonban megváltoztatta az I.-fokút és fenntartotta a zárlatot, lényegileg a következő indokokkal: ,,A fennálló magyar házassági vagyonjog az 1861ben ideiglenesen irányadóknak nyilvánított, régi magyar jogszabályokból álló gyűjteményen18) alapszik, amelyek a XVI. századból való . . . Trípartitumra mennek vissza és a jogtudomány által nyertek kialakítást. Ezen szabályok szerint a nő ... honorácioroknál . . . csak 3 esetben támaszthat közszerzeményi igényt," . . ,19) (általában tehát nem). ,,E1 lehet fogadni azt, hogy ez a szabályozás azon a feltevésen nyugszik, hogy a nemnemeseknél és nemhonorácioroknál a nő a vagyonszerzésben munkájával közreműködik, míg nemeseknél és honorácioroknál az a feltevés, hogy ez nem történik. Ekörül azonban érthető módon nem látták előre azt az esetet, hogy a nő maga is akadémikus képzettségű és férjével együtt dolgozik. Amennyire a bíróság előtt ismeretes, ilyen esetre nézve még nincs irányadó magyar judíkatura. Felebbező (a nő) előadja, hogy ilyen esetben a felek vagyonjogi tekintetben ugyanoly viszonyban állnak egymáshoz, mint a nemnemesek és nemhonoráciorok, és etekintetben hivatkozik Tóth György kúriai bírónak, a vonatkozó tanács ismert tagjának a Magánjog Tára . . ,-beli cikkére.20) 18) Vagyis az Ideigl. Törv. Szabályokon. 19j Felsorolja az ismert eseteket, érdemileg PHT. 415-tel egyezően, 20) Itt előadja a cikk vonatkozó részét, amelynek döntő mondatait fentebb már idéztem.