Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Egyes kérdések a részletügyletek köréből

32 légyen. Utalok a 28. J. H.-ra és annak megfelelően a Mtj. 443. §-ára, amely szerint „aki a dolgot sajátjaként, vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján jogosultként, különösen mint haszonélvező, záloghitelező, bérlő vagy haszonbérlő a saját érdekében tartja hatalmában, az a dolog birtokosa (albirtokos) A külföldi irodalomban két álláspont áll egymással szemben. Abban megegyeznek, hogy az adás-vételi szerződés, a vételár megfizetése előtt a birtok átruházására még nem kötelez. Az utólagos paotumot illetően egyesek a birtoklásra jogosító megállapodást magában a pactum reservati dominii-ben bentrejlőnek tartják, mert annak folytán a vevő azontúl nem tulajdonjoga alapján, hanem ezen új megállapodás folytán birtokol.5) A másik álláspont szerint az utólagos pactum csak akkor állhat meg, ha egyidejűleg a vevő konkrét meghatározott birtokjogot szerez és pedig akár kötelmi alapon, mint depositarius, bérlő, haszonbérlő stb., akár pedig dologi jog címen, mint haszonélvező haszonálati jog birtokos stb.6) De ez a felfogás is elismeri, helyesen, hogy a vevő és az eladó közötti utólagos megállapodásnak van hatálya, de ez csak egymásközötti és csak kötelmi jellegű.7) Álláspontom tehát az, hogy dogmatikailag nem igazolható, hogy dologi hatályú utólagos pactum ne jöhessen létre az eladó és vevő között, 'feltéve, hogy a constitutum possessorium szabályszerűen létrejött és idevonatkozóan ama álláspont mellett foglalok állást, hogy ez a constitutum csak akkor teljes, ha a vevő a tulajdonvisszaruházásával egyidejűleg konkrét birtoklási jogcímet szerzett. 5) így Crisolli: ,,Das Reiohsgesetz betreffend die Abzahlungsgescháfte" 1931, (221. old.). ,,Es ist deshalb nicht zu erkennen, warum es einen Unterschied bedeuten soll, ob das Besitzrecht des Káufers auf einen besondern Leihvertrag oder auf die Abrede des Eigentumsvorbehaltes gegründet wird." °) így Staub Kommentár zum Handelsgesetzbuch 38. §. Anm. 63. Ugyanígy a schweizi jogot illetően: dr. Haris Leemann, Schweizerisches Zivilgesetzbuch, Sachenrecht I. Abteilung 446. oldalán, a 717. §-hoz fűződő 10. és 14. jegyzettben: „Das Eríordernis eines besondern Rechtsverháltnisses (Z. b. Miete, Gehrauchsleihe, Verwahrung, Nutzniessung und Ánlídhes) dient dazu, das Verbleiben des Besitzes bei dem Veráusserer, d. h. die Unterlassung der körperlichen Tradition zu rechtfertigen." — „Hinwieder feihlt es an der Schaffung eines konkréten Rechtsveriháltnisses, wenn das Eigentum an eíner umbedingt tradierten Sache durch die nachtrágliche Vereínbarung eines Eigentumsvorbehaltes auf den Veráusserer zurückübertragen werden soll." 7) L. Staub íd. munka id. helyén: „Eine solche Vereinbarung, die ganz abstrakt lantéin kann, hat dann aber nur Wirkung unter den Partéién. Dritten gegenüber bleibt der Káufer Eigentümer, solange nicht der Verkáufer das Eigentum durch ein Ikonkret bestimmtes BesitzverhMtntis wiedererlangt hat."