Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Közjog és magánjog a hitbizományi javaslatban

22 ményére kiható természeti csapás okozta károsodást nem szenvedhet. (Szombathelyi tsz. Pkf. 705/1935/11.) A károkozásból származó s így a végrehajtási korlátozásolk alól kivett követeléseik érvényesítése végett kitűzött árverés elhalasztásának még rendkívüli károsodás esetén sincs helye. (Soproni tsz. Pkf. 3il3/1935/7.) Végrehajtást szenvedő az általa becsatolt községi bizonyítvánnyal csupán azt igazolta, hogy 1934. évi aszálykára címén földadójának K$ részét meghaladó adóelengedésben részesült. Minthogy azonban ez az egyedülálló körülmény nem szolgálhat alapul annak megállapítására, hogy ez az aszálykár gazdálkodásának általános eredményére kihatott és ennek folytán jutott abba a helyzetbe, hogy kötelezettséigeinek egyelőre eleget tenni nem tud, a kir. törvényszék szükségesnek látja végrehajtást szenvedőnek rövid határidő kitűzése mellett arra vonatkozó felhívását, hogy aszálykárának gazdálkodása általános eredményére kiható voltát és azt a körülményt, hogy átmeneti fizetésképtelensége ezzel áll összefüggésben, újiabb községi bizonyítvány becsatolásával igazolja. (Miskolci tsz. Pkf. 1352/1935/7.) Közjog és magánjog a hitbizományi javaslatban. Erre a szépen és világosan elkészített törvényjavaslatra szívesen mondják, hogy nem időszerű. Pedig ha meggondoljuk, hogy a hitbizományok reformjával már a XVIII. század végén hivatalosan foglalkoztak és nem kisebb emberek, mint Deák, Széchenyi és Kossuth is a fennálló helyzet megváltoztatása mellett foglaltak állást, ha elgondoljuk, hogy az Országbírói Értekezlettől kezdve a Ptk. tervezet előkészítő bizottságának működéséig a jogpolitikai és közgazdasági irodalom élénken foglalkozott vele, hogy a legutóbbi 50 évben három törvénytervezet ís készült a hitbizományi reform kérdésében és a béke utolsó évtizedének, valamint a háborús éveknek napi politikájában és komoly tanulmányaiban minduntalan felmerült a hitbizományi reform vitaanyaga, megállapíthatjuk, hogy ennek a másfélszázados problémának helyes és a nemzeti érdekkel összhangban való megoldását csak üdvözölnünk lehet, mindezektől eltekintve már azért is, mert minden ami okos és célszerű, időszerű is. Szépnek és világosnak jellemeztem a javaslatot, ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek hibái. Vannak súlyos és elvi jelentőségű hibái, melyek alkalmasak arra, hogy az egész kérdés helyes megoldását veszélyeztessék és érdekes, hogy a legfőbb hibacsoport, gyakorlati veszélyei éppen ott ütköznek ki, ahol a javaslat az elméleti elgondolással helyezkedik szembe. A 3. §. értelmében a hitbizomány birtokosa elkülönített kimutatást készít a művelési ágak és a kataszteri tiszta jövedelem feltüntetésével egyrészt azokról a vagyontárgyakról, melyeknek hitbizományi kötöttségben tartását, másrészt azokról, amelyeknek a kötöttség alól való felszabadítását kéri. A hitbizományi bíróság meghallgatja a hitbizományi birtokost, a várományosokat és a hitbizományi gondnokot és az iratokat saját véleménye kíséretében felterjeszti az igazságügyminiszterhez. A hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyontárgyakat ezután a hitbízo-