Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Moratóriumból kibontakozás felé

16 állapított költséggel vonatkozásban ne részesítené a gazdaadóst kivételes elbírálásban. (Bp. Tsz. 21. Pf. 14.369/1934. — Medzihradszky: 1935. 176. 1.) A folyamodó a végrehajtást szenvedő jogi képviselője volt több éven keresztül s utolsó ténykedése 1930. november 26. napján merült feí. S a perbeli követelése innen származik. Az ügyvédi ténykedésért a díj az elvégzés után nyomban esedékes és a megbízás alapján az ügyvédnek igénye támad ügyfelével szemben a díjaknak és kiadásoknak a megtérítése iránt. Nem lehet tehát azt mondani, hogy az ügyvédi munkadíjkövetelés csak annak jogerős megítélésével keletkezik. A bírói ítélet csak megítéli, de nem keletkezteti azt. (Kalocsai tsz., P. 3010/1930/47.) Az ügyvéd a kifejtett munkásságáért kiérdemelt díjainak a megtérítését a fennálló jogszabályaink értelmében a munka befejezése után jogosult követelni, ez a követelési joga tehát ekkor s nem a megbízás adásával keletkezik. (Budapesti ítélőtábla, P. XIV. 5482/1935/27.) A kír. közjegyző megélhetését szolgáló 173 P 50 f. közjegyzői díj épen a végrehajtást szenvedők vagyonát gyarapító hagyatéki eljárás lefolytatásával merült fel. Az érvényesített követelésnek és járulékaínak összege nem oly mérvű, hogy kiegyenlítése a mintegy 200 magyar hold földdel rendelkező és részben közhivatalt is viselő végrehajtást szenvedőkre nézve súlyosabb megterhelést jelentene. E mellett a végrehajtási jegyzőkönyvből közelebbről is megállapítható, hogy a követelés kiegyenlítése különösebb nehézségbe nem ütközik és a gazdálkodás menetét nem veszélyezteti. (Sátoraljaújhelyi tsz., Pkf. 568/9/1935.) A tárgyaláson megjelent felek előadásából az tűnik ki, hogy az egyességben meghatározott teljesítés bizományi jogviszonynak az eredménye. A bizományi jogviszony pedig idegen vagyon kezelését jelenti. A bíróság tehát a jegyzőkönyvnek és a bírói egyességnek egymást kiegészítő tartalmából vonja le azt a jogi következtetést, hogy az egyességi követelés a R. 14. §. 7. pontja szerint minősül. (Budapesti központi járásbíróság. J. II. 4826/1932. — Medzihradszky, 1934. 37. 1.) Az a körülmény, hogy a felfolyamodó tartozásainak összege ingatlanai kataszteri tiszta jövedelmének negyvenszeresét meghaladja, egymagában még nem elég ok arra, hogy a felfolyamodó a hitelezőnek részben törvényi örökrész, részben pedig kötelesrész címén járó öszszeg fizetése alól teljesen felmentessék, legfeljebb arra, hogy a feltétlenül fizetendő rész megállapításánál méltányosan figyelembe vétessék. (Pécsi ítélőtábla, P. I. 1922/1934/84.) 1931. évi július hó 1-től 1934. júniusi hó 30-ig terjedő időben keletkezett fízetetlen kovács munkák díjai érvényesíttették, annak megjelölése nélkül, hogy az 1932. évi április hó 1. előtt végzett munkák díja mennyit tesz ki, már pedig a R. 14. §. 3. pontja értelmében csak az 1932. március 31. napja után keletkezett magánjogi követelés nem esik végrehajtási korlátozás alá, az ezt megelőzőleg keletkezett követelés ellenben korlátozás alá esik, s az utóbbi tekintetében nem az érvényesítés és a megítélés, hanem a keletkezés időpontja az irányadó, a végrehajtató pedig a felek meghallgatása alkalmával sem részletezte a követelést annak keletkezése szempontjából. De nem sorozható a követelés a R. 11. pontjában meghatározott követelések közé sem, mert a bíróság álláspontja szerint ezen pontban megjelölt kivétel az alkalmazottak és munkások védelmében lépett életbe és csak az ipari munkaadó és az alkalmazotti munkaviszonyból eredő követelés tekintetében nyerhet alkalmazást, nem pedig bármely iparos által bárki irányában végzett munkadíjak tekintetében, (Csurgói járásbíróság. Pk. 931/2/1935.) A végrehajtási korlátozás alá eső tárgyak. Ha a végrehajtás kérése előtt az ingatlanra a védett birtok minőség fel volt jegyezve, a végrehajtásnak ezekre az ingatlanokra való elrendelésének nincs