Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Moratóriumból kibontakozás felé

12 földbirtokpolitika eszköze), a fizetési forgalom élénkítöje (tehát hitelpolitikai eszköz) és a végleges teherrendezésnek előfeltétele (vagyis az egész szanálási terv alapja). Ezért van az, hogy a védetté nyilvánítási és védettség megszüntetési eljárást a kiadott rendeletek határozottan elkülönítették a végrehajtási eljárástól és általánosságban a telekkönyvi eljárásnak, illetve a közérdekű birtokrendezési eljárásoknak megfelelően szabályozták, A jogszabályok alkalmazói ezek szerint akkor járnak el helyesen, ha a védettségi ügyeket nem minősítik a végrehajtási eljárás egyik mozzanatának s nemcsak a felek érdekére tekintenek, hanem a fel sorolt közérdekekre is. A követelések érvényesítésének normális rendjébe való kormánybeavatkozást e beavatkozás kezdetekor kétségtelenül annak meglátása idézte elő, hogy a gazdák a gazdasági események következtében igen nagy tömegben váltak fizetésképtelenné és beavatkozás nélkül a hitelezők ostroma olyan méreteket kezd ölteni, mely a birtokviszonyokban végzetes felfordulást, a hitelszervezetben pedig helyrehozhatatlan romlást idézhet elő. E meglátás különböző jelenségek megfigyelésének eredménye és e jelenségeknek egyike volt az árverések számának szaporodása is. Másrészt mihelyt az árverések száma ismét lesülyed a normális mértékre, ez bizonyára olyan jelenség lesz, ami más jelenségekkel együtt megérlelheti majd azt a közmeggyőződést, hogy további rendkívüli beavatkozás nem szükséges. E szerint a gazdarendelétek megalkotásának indítékai között ilyen értelemben szerep jutott az árverések áradatának is, ennek ellenére az egész rendezési elgondolást tekintve, mégis téves az a beállítás, hogy a gazdatartozások rendezése s ennek keretében a védettség intézménye elsősorban az árverések gátlását tűzte volna ki célul. Az árverések száma, mely minden rendelkezés ellenére most is nagyobb a normálisnál,1} világosan mutatja, hogy Magyarországon moratóriumról beszélni helytelen. Ha akad is bíróság, mely a hitelezők felfogása szerint a rendeleteket túlzottan adósvédelmi értelemben alkalmazza, ugyanakkor az ellenkező alkalmazási gyakorlatra is számos példa akad. A bíróságok többsége a R. és II. R. valódi szellemének megfelelően érvényt szerez a hitelező méltányos kielégítési igényének és ezzel elősegíti a végleges kibontakozást. A védett adós elleni végrehajtásban hozott egyes újabb bírói határozatokat — a Polgári Jog 1934. évi 10. számában és 1935. évi 1. számában megjelent összefoglalások kiegészítéséül — a következőkben közöljük: A védettséggel járó végrehajtási korlátozás személyi hatálya. Ha az 1920: XXX. t.-c. 29. §-a a volt Osztrák-Magyar Bank jelzáloghitelosztálya alapszabályainak 11. §. c) pontját, amely szerint a pénz*) Az árverések számának alakulásáról 1. Szerző: A gazdatartozások rendezésével kapcsolatos jogi kérdések. M. Jogászegyleti Értekezéseik 1935, dec.