Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - A gazdaadós eljárási joga

54 >S/s A gazdaadós eljárási joga. Ismerteti: Dr. Tunyogi Szűcs Kálmán. I. A védettség kérdésében eljárási szabályokat állapít meg a 14.000/1933. M. E. rendelet (R.) 2—3. §-a, a 38.500/1933. I. M., 4200/ 1934. L M., a 16.200/1933. M. E. r. 24. §-a, a 4150/1934. M. E. r, 4—7. §-a és a 10.900/1934. M. E. r. 1—2. §-a. E jogszabályok rendelkezései közül csupán azokkal foglalkozunk részletesebben, amelyeknek a védetté nyilvánítás kérelmezésére megállapított határidők lejárta után még gyakorlati jelentőségük van s amelyek a bíróságot különöskép foglalkoztatták. Illetékes hatóság mind a védetté nyilvánításra, mind pedig a védettség megszüntetésére az a telekkönyvi hatóság, amelynek területén a védetté nyilvánítandó, illetőleg védetté nyilvánított ingatlanok vannak; ha az ingatlanok több telekkönyvi hatóság területén feküsznek, e hatóságok közül a védetté nyilvánítás kérdésében az dönt, amelyeket az adós e célra kérvényében kijelölt (budapesti tsz. 21. Pf. 738/1934.); a védettség megszüntetése iránt pedig annál a telekkönyvi hatóságnál kell a kérelmet előterjeszteni, amelyik a védettséget az adós összes ingatlanaira elrendelte (soproni tsz. Pkf. 692/1934/9., bajai tsz. kirendeltség Pkf. 10.706/1934/21.). Ez az illetékesség kizárólagos, ehhez képest más bíróságnak olyan jogerős határozata, amely kimondotta, hogy a kérelmezővel szemben a R. alkalmazásának nincs helye, re9 judicatát nem teremt (szekszárdi tsz. Pkf. 226/1934/3.). Azon az alapon, hogy valamely ingatlan nem lett volna védetté nyilvánítható, csak a védetté nyilvánítás kérdésében döntő bíróság határozata támadható meg, nem pedig a feljegyzés végett megkeresett telekkönyvi hatóságnak a feljegyzést elrendelő végzése, mert az, hogy valamely ingatlan tekintetében a védetté nyilvánítás előfeltételei fenn nem forogtak, nem szorosan vett telekkönyvi akadály (budapesti tsz. 21. Pf. 10.693/1934.). A védetté nyilvánítást csak a gazdaadós, vagyis a R. 1. §-ában megjelölt ingatlan tulajdonosa kérhette. Ha a védettséget a haszonélvező, hitbizományi birtokos vagy javadalmas érdekében jegyezték fel a telekkönyvbe, ezt törülni kell, de ha a védetté nyilvánítás előfeltételei a tulajdonos tekintetében fennállottak, ennek érdekében a védettség fennmarad (7100/1934. M. E. sz. r. 3. §.). A védettség megszüntetését a gazdaadós. valamint az érdekelt hitelezők, illetőleg az államkincstár kérhetik (R. 15. §. 2. bek.), még pedig kérheti bármelyik hitelező, akár van követelése jelzálogjoggal biztosítva, akár nincs (pécsi tsz. Pkf. 3431/1934/59.), közömbös az is, hogy a hitelező követelése a R. 14. §-a értelmében a végrehajtás korlátozására vonatkozó rendelkezések alá esik-e vagy nem (győri tsz. Pkf. 1322/1934/12.). Ha a védettség megszüntetését kérő hitelező a kérelem alaposságát sajátmagára nézve kimutatta, annak teljesítését a többi hielezők meg nem akadályozhatják és a törölt védettség visszaállítása érdekében felfolyamodás beadására nem jogosultak (sátoraljaújhelyi tsz. Pkf. 1982/