Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 10. szám - Dr. Habermann Gusztáv: Jogerő a perenkívüli eljárásban [Könyvismertetés]

633 díj megállapítása tárgyában hozott végzéssel, illetve ítélettel foglalkozik. A szerző mindezen határozatokat beható gondossággal boncolja. Alaposságát jellemzi a bíró egyezség vizsgálatának módja. A perrendi törvények u. i. úgy vannak szövegezve, mintha a bírói egyezség a tudomásul vevő végzéstől külön és függetlenül emelkednék jogerőre. (Pp. 423. §. 3. bek.. Ppé. 33. §. 1. pont) A szerző azonban helyes érveléssel fejti ki, hogy az egyezségszöveg és a végzés szétválasztása csak másodlagos (technikai) jellegű és ez a szétválasztás semmikép sem bontja meg a kettő között fennálló jogi egységet. A tanulmány tárgyának természeténél fogva szükségképen el kellett jutni a szerzőnek az anyagi jogerő és az anyagi igazság összeütközésének problémájához. Mélyenszántó megfigyelését tükrözi vissza annak felismerése, hogy a két intézmény egymással szemben és egymással harcban álló fogalom. Csak helyeselni lehet azt a kívánságát, hogy az anyagi jogerőre kizárólag a megfelelő perorvoslatokkal megtámadható határozatok emelkedhessenek. Örömmel állapíthatjuk meg azt is, hogy fejtegetései ugyanazzal a végső akkorddal zárulnak, mint amely eredményhez a perismétlésről szóló tanulmányunkban — az eljárások eltérő természetéből következő más megoldással ugyan — mi is eljutottunk. Dr. Habermann u. i. szintén kívánatosnak tartja, hogy ,.a perújítási időn túl és jogi tévedés okából is megtámadható legyen a határozat" és ebből a célból ..szigorúan megkötött formák között használható perorvoslat" intézményesítését sürgeti. Ámde ezen újszerű perjogi szemponttal nem áll összhangban a szerzőnek a bírói egyezség megtámadása kérdésében elfoglalt álláspontja. Az egyezség megtámadását u. i. kizárólag a végrehajthatatlanság esetében tartja megengedhetőnek, de kizárná akkor, ha az egyezség tartalma törvénybe, vagy jóerkölcsökbe ütközik. Ellenben a perismétlés jogtanában is maradandó becsüek lesznek azok a fejtegetései, melyek a külföldi ítéletek végrehajtásával kapcsolatos perindítási lehetőségeket tárgyazzák. A szerző a külföldi hitelezőtől megtagadja a végrehajthatóság kimondására irányuló megállapítási per indításának jogát, míg a magyar végrehajtást szenvedőnek megadná azt a végrehajthatatlanság bírói deklarálása céljából. Álláspontja feltétlenül helytálló, mert a külföldi hitelező keresete contradictio in adiecto volna, viszont a negatív végrehajthatóság kimondása nagyon is szükségesnek mutatkozhatik a végrehajtást szenvedő jogállapotának biztosítására. A tanulmányi egyébként két szempontból tartjuk felette nagybecsünek. ^ Dr. Habermann felismerte a jogerő intézményének általános és egyetemes jellegét. Meggyőzően tört lándzsát azon felfogás mellett, hogy a jogerő nem szorítkozhatik pusztán a bírói ítéletekre, egyezségekre és meghagyásokra, mert a benne rejlő jogelvek és joghatások expansiv erőt adnak ennek az intézménynek és szükségképen megkívánják, hogy uralmi köre kitér-