Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - A gyámhatósági tagok és a gyámhatóságok vagyoni felelőssége

38 A gyámhatóság ugyanis a jóváhagyás eseteiben a törvényes képviselő jogcselekményeit emeli érvényre, a törvényes képviselőtől tehát rendszerint nem várható, hogy a gyámhatósági jóváhagyást megadó vagy megtagadó intézkedéssel szemben jogorvoslattal éljen. Ha tehát a kárt a kiskorú (gondnokolt) szenvedte, akkor a gyámhatóság tagjai az általuk jogellenesen okozott kárért akkor is felelősek, ha a törvényes képviselő a kár bekövetkeztének elhárítását jogorvoslattal megakadályozni elmulasztotta.7) 4. A gyámhatóság által okozott kárért elsősorban azok felelősek, akik a sérelmes határozat hozatalában részt vettek, továbbá az esetben, ha a károsult az elmarasztalt tisztviselő vagyontalansága miatt kielégítést nem nyerhetne, vagy ha nem lehetne kideríteni, hogy a sérelmes határozatra kik szavaztak, másodsorban az a köztestület, amelynek nevében a gyámhatóság gyakoroltatik. Ez az állandó bírói gyakorlat is (Kúria 11.730/ 1893., 1893/1898., 439/1931. és 4576/1912.)8) A kártérítésre köteles gyámhatósági tagok örököseinek felelőssége az örökség erejéig áll fenn. A kártérítési felelősséget nem szünteti meg a fegyelmi hatóság felmentése sem és a kártérítési felelősség érvényesítéséhez nem szükséges a kártérítési kötelezettségnek fegyelmi úton való megállapítása sem (Kúria 1353/1891. és 7815/1894,). A gyámügyi eljárás módosításáról szóló 7740/1923. M. E, sz. rendelet értelmében a súlyos hibákért vagy jogsértésért másodsorban a véleményező ügyész is felelős. A Kúria 2098/1900. sz. döntése szerint az árvaszéki ügyész felelősséggel tartozik, ha a kiskorú károsodott azért, mert az ügyész kellő időben jogorvoslattal nem élt. 5. Ha magát a gyámot felelősség nem terheli, hanem a kárnak közvetlenül a gyámhatóság, illetve annak tagja az oka, a szubszidiárius felelősségnek nincsen helye (Kúria 1547/1879.). Ugyancsak közvetlenül a gyámhatósági tag ellen lehet fordulni az esetben is, ha az alsófokú gyámhatóság jogellenes határo7) így Fodor id. mű 978. old. és Szeiberling: A kiskorúak külön joga stb. 542. old., aki szerint a jogorvoslat elmulasztása csak akkor mentesítő körülmény, ha a kárt nagykorú szenvedte. A Kúria 3510/ 1905. sz. döntése viszont elutasította felperest keresetével, mivel a megengedett jogorvoslattal a kárt el nem hárította, Hasonlóan a Kúria 11730/1893, sz, ítélete is, Bánlaky (Gyámhatóságaink kártérítési felelőssége, Polg, Jog X. évi, 6, sz,) véleménye -szerint a jogorvoslat elmulasztása csak akkor mentesít, ha a törvényes képviselő egyedül jogosult a jogorvoslatra. 8J Ellenkező Kúria 4754/1906. A belügyminiszter 25.592/1894. sz. hat. szerint a község által biztosíték nélkül elhelyezett és behajthatatlanná vált örökségi készpénz megtérítése iránti felelősség elsősorban a közgyám, másodsorban az elöljáróság és csak azután a község vagyonával szemben állapítandó meg. A 37.548/1889. B. M, sz. határozat szerint a község gyámhatósági úton kártérítésben el nem marasztalható.