Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9. szám - A Magyar Nemzeti Banknak a külfölddel szemben fennálló pénztartozásokra teljesíthető fizetések és a pengőben fizetett összegek felhasználása tárgyában kiadott 1935. szept. 18-án kelt 152. számú körlevele

553 Az átszámításra a fizetést megelőző köznapon jegyzett devizaárfolyamok (pénz és árú) középárfolyama az irányadó. Míg tehát a járulékok fizetésére az adós mindenképpen köteles és ez alól csak a hitelező kifejezett felmentése által szabadulhat, addig a tőketartozásra csupán a hitelező kívánságára köteles részfizetéseket teljesíteni. A részletek 1935. október, 1936. január és 1936. április t. napjával kezdődő évnegyedben esedékesek, mégpedig olyképen, hogy a hitelező negyedévenként lehívja az esedékes részletet, mely lehívás kézbevételétől számított 7 napon belül az adós azt befizetni köteles. Miután a hitelező már közölte adósával azt a kívánságát, hogy a 3 %-os tőketörlesztésre igényt tart, jogában áll e három részletet akár egyenkint, akár pedig az esedékes és az előző negyedévi részletet vagy részleteket egyszerre lehívni. A 3%-os részfizetés a követelés 1933. március 8-i állaga alapján számítandó ki, melyből az időközben netán teljesített rendkívüli (önkéntes) tőketörlesztés (de nem a kötelező tőketörlesztés) összegét levonásba kell hozni. Az Egyezményhez csatlakozott külföldi bankhitelező tőketörlesztéshez való jogát saját állambeli más csatlakozott hitelezőre ruházhatja át. Amennyiben erről a Magyar Nemzeti Bankot értesíti, ágyaz engedményes hitelező az őt saját jogán megillető 3 %-os töketörlesztésen felül a reá átruházott keret összege erejéig saját adósától további kötelező tőketörlesztést követelhet, mégis azzal a korlátozással, hogy egy-egy adósától a követelés 5 %-át meghaladó törlesztést nem kívánhat. Ez elég homályos konstrukció a következően értendő: Ha X. magyar adós A. amerikai hitelezőnek 100 dollárral tartozik és B. amerikai hitelező Y. magyar adóstól járó 200 dollár követelésének visszatérítési jogát A.-re engedményezi, akkor A X.-től nemcsak 3 dollárnak megfelelő pengőt követelhet a 3 % tőketörlesztés fejében, hanem ugyanattól az X.-től még 2 dollár töketörlesztést kívánhat, mert 3 és 2 dollár az 5 % törlesztést nem haladja meg. Természetes, hogy a követelési jog átruházása következtében B. hitelező Y. adóstól töketörlesztést nem követelhet, de A. sem követelhet Y-tóI törlesztést. — — Az adós csődje, kényszerfelszámolása, kényszeregyezsége, illetve felszámolása esetén a felosztásra, iletve kifizetésre kerülő hányad erejéig a fenti mértéket meghaladó fizetést is lehet a hitelezőnek az MNB-nál vezetett számlája javára pengőben teljesíteni. A befizetés megengedésének feltétele az, hogy az adós a már fentebb körülírt beadványt intézi a KHOB-hoz, melyben igazolnia kell azt, hogy a hitelező az egyezményhez csatlakozott illetve a már ismertetett nyilatkozatot megtette, csak a KHOB. kedvező elintézése alapján fogad el fizetést a MNB. Ha az adós a kötelező tőketörlesztés igénylésére vonatkozó jog átruházása alapján magasabb mérvű törlesztést kíván teljesíteni, úgy a beadványban az átruházásra vonatkozó tényállást elő kell adni, és az átruházó nyilatkozatot csatolni kell. A tőketartozásra teljesített részfizeések után a MNB. kamatot nem térít. 3. A tőketartozás külön megegyezés alapján is rendezhető a KHOB. és MNB. hozzájárulásától függő érvénnyel akár oly módon, hogy az adós a 3 %-ot meghaladó törlesztést eszközöl, akár úgy, hogy tartozását végleg rendezi. így különösen vagyontárgyakat engedhet át az adó? teljesítés fejében a hitelezőnek, mégpedig nyilván vagy külföldi, akár a hitelező saját államában, akár más államban lévő, vagy belföldi vagyontárgyat. Vagyontárgyak átengedése esetén a MNB. ellenőrző szerepe különösen az átengedni szándékolt vagyontárgy aláértékelésének meggátlása céljából válik fontossá. Az adós az általa termelt árúnak addicionális export útján történő kiviteléből befolvó deviza ellenértéknek a Bank által igénybe nem vett részét is