Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9. szám - A Magyar Nemzeti Banknak a külfölddel szemben fennálló pénztartozásokra teljesíthető fizetések és a pengőben fizetett összegek felhasználása tárgyában kiadott 1935. szept. 18-án kelt 152. számú körlevele

551 tett árfolyam alacsonyabb, mint a lejárat napját közvetlenül megelőző köznapra megállapított árfolyam, ezt az utóbbit kell az átszámítás alapjául venni (7600 1933. M. E.). Vagyonnak, vagyontömegnek bírói felosztásánál a 6900 1931. M. E. számú rendelet szabályai nem alkalmazhatók, hanem az 1290 1933. M. E. sz. és 16.301 1933. M. E. számú rendeletek irányadók. E fizetésekhez a MNB. engedélye nem szükséges. B) Egyéb tartó zasok. 1. Hitelrögzítés alá eső tartozások. A hitelrögzítő megállapodás szabályai azokra a hitelügyletekből eredő tartozásokra terjednek ki, melyekben hitelezőként valamely külföldi pénzintézet vagy bankárcég. adósként pedig valamely beiföldi pénzintézet, bankárcég, kereskedelmi vagy ipari cég szerepel. Ilyen bankhitelek alatt váltóhitelt, készpénzkölcsönt, betétet, vagy pedig bármely más formában nyújtott hitelt kell érteni. A felek jogviszonyaira nézve a hitelrögzítő megállapodás akkor válik hatályossá, ha ahhoz a felek, de legalább is a külföldi hitelező csatlakozik. 1. Fizetés devizában. Hitelrögzítés alá eső tartozások devizában való fizetésére a MNB. engedélyt nem ad és ily tartozások fizetése céljából saját készletéből nem utal ki devizát, kivéve, ha belföldi adósnak külföldi hitelezőjével szemben olyan deviza követelése van, mely már 1932. február 1-én fennállott. Az adós az ilyen devizakövetelését a MNB. engedélyével ugyanannál a külföldi hitelezőjénél lejárt kamat-, jutalék- és költségtartozásának kiegyelítésére használhatja fel. (A költségre nézve 1. P. J. XI. évf. 7. sz. 411. oldal.) Ha a Külföldi Hitelek Országos Bizottsága a kamat és jutalék mértékét jóváhagyta és a fizetéshez hozzájárult, a MNB. a felhasználáshoz (fizetéshez) szükséges engedélyt megadja. A KHOB. a körlevél szövege szerint csak a kamat és jutalék mértéke tekintetében határoz, a költséget nem említi. Nyilvánvaló azonban, hogy a KHOB. jóváhagyása a költségre nézve is fontos és éppen ezek sokfélesége teszi szükségessé a Bizottság ellenőrzését. 2. Biztosítékadás és fizetés pengőben. A körlevél szövege szerint, ha a lejárt kamat-, jutalék- és költségkövetelés az adósnak a hitelezőnél fennálló devizaköveteléséből devizában kiegyenlítést nem nyert, az adós a kamatnak, jutaléknak és költségnek megfelelő összeget a hitelező javára a MNB-hoz pengőben köteles befizetni. Ez úgy hangzik, mintha e járulékkövetelések elsősorban a netáni devizakövetelésből lennének kiegyenlítendök. Pedig az adós csak jogosítva van, de nincs kötelezve arra, hogy a hitelezőnél levő fent körülírt devizakövetelést kamat-, jutalék- és költségtartozása kiegyenlítésére használja fel. Köteles tehát abban az esetben, ha hitelezője a hitelrögzítő egyezményhez csatlakozott, e járulékkövetelést, vagy a netáni devizaköveteléséből kiegyenlíteni vagy a lejárt járulékoknak megfelelő öszszeget a MNB.-hoz pengőben befizetni. Az átszámításra a befizetést megelőző köznapon jegyzett devizaárfolyamok (pénz és árú) középárfolyama irányadó. A befizetett pengőösszeg a hitelező kamat-, jutalék- és költségkövetelésének nem kiegyenlítéséül, hanem csupán biztosítékául szolgál. De a hitelező beleegyezésétől függően kiegyenlítésül is szolgálhat. A körlevél szövegezése szerint kétes, hogy az adós ezt a szolgáltatást a hitelező felhívására, vagy pedig felhívás nélkül köteles-e teljesíteni, illetve, hogy e kötelezettsége beáll-e a hitelező azzal a tényével, hogy a hitelrögzítő egyezményhez csatlakozott, vagy pedig külön teljesítésre való felhívásra is szükség van-e? A körlevél szerint az adós a fenti szolgáltatásokat teljesíteni köteles ,.hacsak az adós ez alól fel nem menti". Ebből arra kell következtetni, hogy az adós