Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9. szám - A kiadói jog reformja

549 átruházottnak tekintendő, azonban egyébként úgy érezzük, hogy a kiadói jog jogügylettel a szerző hozzájárulása nélkül csupán bizonyos korlátozásokkal és korrektívumokkal ruházható át. Megjegyezni kívánom, hogy a mi törvényünk nem emel korlátot a kiadói jog jogügylettel való átruházása elé. Ebben a kérdésben egyes jogok azon az állásponton vannak, hogy a kiadó jogai csakis a szerző hozzájárulásával ruházhatók át élők közti jogügylettel, azonban a szerző hozzájárulását csakis fontos okból tagadhatja meg. Érdekes e tekintetben az az ellentét, amely a német és a csehszlovák törvény között a részletintézkedések között fennáll. A német törvény 28. §-a szerini ugyanis, ha a kiadói jog átruházásánál a kiadó nyilatkozatra hívja fel a szerzőt a hozzájárulás tekintetében, amennyiben a felszólításra annak átvételétől számított két hónapon belül a szerző nem válaszol, úgy olybá vétetik, mint aki a kiadói jog átruházásához hozzájárult. A csehszlovák törvény (29. §.) éppen ellenkezően intézkedik. Itt. amennyiben a szerző két hónapon belül nem nyilatkozik, úgy a hozzájárulás megtagadottnak tekintetik s a kiadó peres úton állapíthatja meg a kiadói jog átruházásának jogosságát. Természetesen örökösödés, vagy az egész üzlet átruházása útján a kiadói jogok is átszállanak a kiadói üzlet egyetemes jogutódjára. Ugyanez az eset a filmnél is, ahol ugyancsak a gyakorlat kifejlesztette azt az elvet, hogy a szerző nem köteles tűrni, hogy a filmvállalkozó a filmesítési jogot vagy scenáriumot egy más vállalkozóra ruházza át. Megjegyzendő, hogy a kiadói jognak jogügylet útján való átruházhatatlansága kijátszható a kiadói jognak végrehajtási úton való lefoglalása és végrehajtási úton való átruházása útján, hiszen a Sz, t. 4. §-a értelmében a szerzőt vagy jogutódját megillető vagyoni előny, tehát a kiadói jog is végrehajtás tárgya lehet. Természetesen törvényünk nemcsak a kiadó kötelességeit és a szerző jogait szabályozza, honem a szerző kötelességét és késedelme esetén a kiadó jogait is, az 516. §-ban. Eszerint a szerző köteles a kiadónak az igért munkát a szerződés szerint megállapított minőségben és kellő időben átadni. Viszont a szerző késedelme esetén a kiadó ugyancsak követeiheti vagy a szerződés teljesítését, vagy a késedelemből eredő kár megtérítését, vagy a szerződéstől elállhat, mintha az meg sem köttetett volna. Itt is kimaradt a kiadónak az a kötelessége, hogy a szerződés teljesítésére utólagos határidőt engedni tartozik s csak ennek elmulta esetén állhat el az ügylettől vagy kérhet nemteljesítés miatti kártérítést. Gyakorlatunk itt is a szerző ellenjogainak gyakorolhatását az utólagos teljesítési határidő kitűzéséhez, illetve engedélyezéséhez fűzi, egyezően a többi kiadói jogokkal, amelyek ezt kifejezetten megkívánják. Láthatjuk tehát az előadottak alapján, hogy bár Kereskedelmi Törvényünk nagyban-egészben helyesen és sokban a modern kiadói jogokkal egyezően szabályozta a kiadói ügylet és a kiadói jog komplexumát, mégis szabályozása rendkívül hézagos, sok tekintetben pedig ellentétben áll az élettel és a kiala-