Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9. szám - A kiadói jog reformja

542 get vállalt kötelezettségének, úgy a szerző az ügylettől elállhat s egyúttal kártérítési igényét is érvényesítheti. Ugyanez az elv érvényesül a filmnél is. Újból hangsúlyoznom kell azonban azt, hogy a szerző és a színház, valamint a szerző és a filmválilalkozó közt kiadói ügylet nem létesül és a közöttük levő jogviszonyra a kiadói jog szabályai legfeljebb csak per analógiám és a kérdéses ügyleteknék a kiadói ügyletektől eltérő természetével indokolt módosításokkal alkalmazhatók. Éppen ezért, de meg a színházi és filmjogra vonatkozó ügyletek rendkívül fontosságára való tekintettel, felette szükséges volna a kiadói joggal kapcsolatban ezen ügyletek kérdését is törvénnyel szabályozni. Miután a kiadói ügylettel a szerző a szerzői jogban foglalt jogosítványok egy részét ruházza át, tehát abszolút jogot, ennélfogva a szerző is, de minden harmadik személy is respektálni tartozik a kiadó jogát és így a kiadói jog megsértése miatt a kiadó mindenkivel szemben felléphet mindaddig, amíg az ő kiadói joga fennáll. Ezt szabályozza a Kereskedelmi Törvény 517. §-a és hasonlóképpen szabályozzák ezt a kérdést az összes modern szerzői és kiadói jogok. De a szerző nemcsak ugyanazon munkát vagy annak egyes részeit nem adhatja ki újra, vagy nem engedheti át másnak kiadás végett, hanem azt a munkát összes munkái kiadásába sem vétetheti fel, sem valamely gyűjteménybe. E tekintetben Kereskedelmi Törvényünk túlságos korlátot szab a szerző jogának, mert méltánytalan dolog, hogy az a szerző, aki különböző műveit, különböző kiadóknál adta ki, s illetve különböző kiadóknak engedte át egyes művei kiadási jogát, ezáltal akadályozva legyen a ikiadói jog átruházásának egész időtartama alatt abban, hogy ezen munkát művei gyűjteményes kiadásába felvehesse. Ezért pl. a csehszlovák törvény 15, a német törvény pedig a mű kiadása utáni 20 év múlva jogot ad a szerzőnek arra. hogy ezt a művet összes munkái kiadásába felvehesse. Természetesen az összmunkák kiadására feljogosított kiadó nem nyert ezzel jogot egyúttal arra is, hogy az egyes munkákat kiadhassa, sem fordítva. Mindenesetre ez egy olyan hiánya jogunknak, hogy ezen a szerzők érdekében, de egyúttal a joigos közérdek folyományaképen is feltétlenül segíteni kell, mert egy kiadó sem akadályozhatja meg, vagy kötheti túlzott anyagi feltételeikhez azt, hogy egy neves író bizonyos hosszabb idő után szellemi munkásságának eredményeit összkiadásban ne bocsáthassa a nagyközönség rendelkezésére. Helyesen szabályozza Kereskedelmi Törvényünk viszont evvel kapcsolatban azt, hogy a ikiadói jog nem lehet akadálya annak, hogy a szerző valamely gyűjteményben közreadott dolgozatát külön ki ne adhassa. Hasonlóképen valamely hírlapban vagy folyóiratban megjelent kisebb dolgozatok, novellák, versek stb. megjelenésük után ugyancsak a szerző szabad rendelkezése alá kerülnek. Ezek azon rendelkezései a kiadói jognak, amik