Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9. szám - A kiadói jog reformja

536 síik után a szerző szabad rendelkezése alá kerülnek, vagy, hogy a Kereskedelmi Törvény 524. §-ia szerint, ha a szerző az összkiadást átengedi, azzal még nem engedte át az egyes kiadás jogát, stb., stb. Valójában tehát a kiadói jogra vonatkozó szabályok jelentékeny részükben szerzői jogi szabályok s csak a kiadóval való összefüggésük folytán kerültek át a Kereskedelmi Törvénynek a kiadói ügyletről szóló részébe. A kiadói jog mibenléte a Kereskedelmi Törvény 515., 519. és 533. §-aiból szűrhető le. Ezek a §-ok szabályozzák ugyanis a kiadói ügylet fogalmát. Ezek szerint a kiadói jog valamely mű szellemi tartalmának többszörözésére, közzétételére és forgalombahelyezésére szerzett jog, amely megszerezhető a szerzőtől vagy annak jogutódaitól, vagy esetleg a mű oly tulajdonosától is, aki a szerzőnek nem jogutóda, ha pl. egy már szerzői jogi védelem alatt nem álló mű példányának tulajdonosáról van szó. De a kiadói jog egyúttal magában foglalja a kiadó ama kötelezettségét is, hogy az átvett munkát saját költségén köteles változatlanul többszörözni és forgalomba helyezni. Ebből láthatjuk tehát, hogy az esetek többségében a kiadói ügyletek tárgya a szerzői jogban foglalt többszörözési és forgalombahozatali jognak átruházása, amely egyúttal a változatlan és saját költségen való többszörözési és forgalombahozatali kötelezettségiét is magában foglalja. A kiadói jog tehát nem egy olyan jog, mint a tulajdonjog, vagy a szerzői jog, amely originárius módon is létrejöhet, hanem minden esetben egy átruházást feltételez, s így csakis derivatív módon; átruházási szerződés, vagy öröklés útján szerezhető meg. De a kiadói jog megszerzése ált'al a kiadó nem szerzi meg a kérdéses mű szerzői jogában foglalt összes abszolút jogokat, hanem egyéb megállapodás hiányában csakis a többszörözési és forgalombahelyezési jogot, s amennyiben a szerzőtől vagy a szerző jogutódától szerezte meg a kiadói jogot, úgy ezen jogot mindenikivei s természetesen az átruházóval szemben is, abszolút módon érvényesítheti. Tulaj donképen kiadói jogról csakis ilyen eseteikben lehet szó, vagyis akkor, amikor a kiadó, abszolút hatállyal szerzi meg a mű többszörözésének és forgalombahozatalának jogát. Akkor, mikor egy nem védett mű tulajdonosával köt a kiadó kiadói szerződést, akkor a kiadói ügyletre vonatkozó szabályok ugyan analóg alkalmazást nyernek, azonban ilyenkor a kiadó tulajdonképeni kiadói jogot, vagyis jogot a mű kizárólagos többszörözésére és forgalombahelyezósére, amit bármely harmadikkal szemben érvényesíthet, nem is nyert, hanem csakis az átruházóval szemben vállalja a kiadási kötelezettséget is. Ilyen esetben tehát tulajdonképen csakis egy kétoldalú kötelmi szerződésről van szó, amelynek azonban nincsen abszolút hatálya éppen azért, mert nem abszolút jogot ruháztak át. így tehát látjuk, hogy a kiadói joggal valójában és az esetek többségében a szerzői jogok egy részét: a többszörözést és a forgalombahozatalt ruházza át a szerző, vagy jogutóda a kiadóra, Ellenben a szerzői jogban foglalt többi vagyonjogi és