Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9. szám - Becsületvédelem és sajtószabadság

531 a bírálatra vonatkozólag semmiféle különös intézkedést nem tartalmaz s így az általános szabályok irányadók. „A bírálat joga mégsem terjedhet addig, hogy rágalmazó tényállításokat és becsületsértő kifejezéseket megtorlás nélkül használhasson, a közérdek szolgálata pedig csak arra szolgálhat indokul, hogy a valóság bizonyítása megengedtessék".14) Ugyanez lényegileg Bálás P. Elemér véleménye is.15) A budapesti kir. ítélőtábla előbb említett a kritika jogát elvileg kimondó ítélete is csak akkor enged meg a bírálatban kisebbítő és bántó kifejezéseket, ha a büntetőtörvénykönyvbe nem ütköznek és sem rosszakaratból, sem könnyelműségből nem származnak. Ha a bírálat joga csak akkor mentesít, ha egyébként sem rágalmazó vagy becsületsértő a bírálat, akkor hol van a bírálat különös mentesítő hatása? A tételes büntetőjogi rendelkezésnél fogva a bíróságok más álláspontot nem is foglalhatnak el, de oly módon igyekeznek a bírálat jogát biztosítani, hogy amennyiben a bírálat sértő kifejezései csak a tudományos, irodalmi, művészeti mü bírálatára vonatkoznak, felmentő ítéletet hoznak azon az alapon, hogy a sértés a sértett becsületét nem érinti. így a budapesti Tábla16) szerint, hogy ,,valaki egy tudományos kérdést helyesen oldott-e meg, vagy hogy a tudományokkal nem kellő szakértelemmel foglalkozik", nem tekinthető becsületsértésnek, habár a cikkben foglalt kritika szigorű, éles. kellemetlen, sőt esetleg igazságtalan is. A Kűria 1933 november 7-én B. E 4001. szám alatt hozott ítéletében vádlottat felmenti a rágalmazás vádja alól. mert a cikk fejtegetései csak főmagánvádló politikai állásfoglalását tárgyazzák és bírálják, csak főmagánvádló közszereplésére vonatkozó kedvezőtlen kritikai megjegyzéseknek tekinthetők, melyek azonban főmagánvádló erkölcsi értékét és társadalmi megbecsülését nem érintik. Már most áttérve a bírálat jogának magánjogi méltatására, megállapítottuk, hogy maga a bírálat, a vélemény szabad nyilvánításának joga személyiségi jog, azonkívül közérdek, amely területen az a rejtvemaradhatási jog, mely a becsület magánjogi védelmének legfőbb tényezője, az egyént nem illeti meg, itt tehát nincs olyan személyiségi jog," amely megsérthető. Természetesen ez a terület csak az egyén társadalmi funkcióira, nyilvános, tudományos, irodalmi, művészeti, közéleti működésére, foglalkozása folytatására terjed ki. Ezen a téren a bírálatot az egyén tűrni tartozik, még akkor is, ha az neki kellemetlen, bántó. A politikus tűrni tartozik, hogy politikai éleslátását kétségbevonják, hogy politikáját károsnak, tévesnek, a nemzetet válságba vivőnek mondják, a költő, a drámaíró, hogy «J K. 1927. XII. 7. B. t 2196. *9 Bálás i. m. 1928. évi, 18. old. 16) Bpesti Tábla 1928. L 20. B. VII. 13.010.