Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9. szám - Igazgatósági tagok fizetése

514 nak a kérdésnek eldöntése, hogy a társaság képviseleti és ügyvezető szervének ezen funkció végzéséért netán juttatandó „fizetés" csupán a közgyűlés által állapítható-e meg, vagy sem, hanem a probléma az, hogy az igazgatóság egyes tagjainak a törvényes képviselet és ügyvitelt meghaladó eseti megbízásokért, vagy állandó jellegű szolgálatokért jogosult-e az igazgatóság, — mondjuk röviden — mint intéző szerv, jutalmat, díjazást, vagy fizetést, vagy nevezzük bárhogyan, ellenszolgáltatást nyújtani. Avagy hogy erre kizárólag csak a közgyűlés hivatott. Élesen kiemelendőnek tartom ezúttal is mindazt a megkülönböztetést, amit fentebb már megtettem. Nem szabad egy kategóriába szorítani a puszta megbízás jellegével bíró teendők ellátását az állandó szolgálati viszonyból folyó munka díjazásával. Mégha az előbbieknél komolyan vitatható is az, hogy a 844. sz, E. H.-ban elfoglalt álláspont törvényszerű (amihez fenti okfejtés után legalább is erős kétség férhet) meggyőződésem szerint az utóbbi csoportba tartozó eseteknél még csak komoly vita sem merülhet fel arra vonatkozólag, hogy az igazgatóság jogosult szolgálati szerződést nemcsak extraneusokkal, hanem az igazgatóság tagjaival is létesíteni és ennek folyományaképen a szerződés feltételeit, köztük az ellenszolgáltatások kérdését is szabályozni. Sem törvényes rendelkezés, sem jogszervezeti akadály nem gátolhatja, hogy az igazgatóság ilyen szerződéseket legjobb belátása szerint ne köthessen. Ezen magatartásánál ugyanazok a jogi, etikai korlátok kötik, mint minden egyéb más gestionál. Az általános jogelveken kívül azonban erős támpontot nyújt az általunk képviselt álláspont mellett a Kt. 193. §-nak az a rendelkezése is, amely szerint: ,,A társasági ügyek vitelével, valamint a társaságnak az ügyvitelre vonatkozó képviseletével más meghatalmazottak, vagy a társaság hivatalnokai is megbízathatnak. Ezekre általában a jelen törvénynek a kereskedelmi meghatalmazottakra vonatkozó intézkedései nyernek alkalmazást." Soha nem volt vitás a gyakorlatban, hogy ilyen megbízatás megadása nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe, hanem az igazgatóság joga és kötelessége a társasági ügyek intézéséhez szükséges alkalmazottak felvétele és elbocsátása, nemkülönben illetményeinek megállapítása is. De éppoly kevéssé lehet vitás az is, hogy ezen a helyzeten mit sem változtat az, hogy ha a megbízott, vagy alkalmazott személy, egyszersmind a társaság igazgatóságának is tagja. Hogy az a személy korábban volt-e igazgatósági tag és csak későbben lépett a társaság szolgálatába, avagy megfordítva mint társasági tisztviselő választatott be az igazgatóságba, e szempontból egyáltalában nem tesz különbséget. A korábban megkötött szolgálati szerződést semmi vonatkozásban nem érinti az a körülmény, hogy a társasági alkalmazottat az igazgatóságba beválasztották. Nem jánhat ez azzal a követ-