Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - A munkásbiztosítási törvény 90. §-ához

.506 vagy mulasztásban, akkor magánjogi kártérítési kötelezettség a bár vétkes munkaadóval szemben sem keletkezik. A törvény nem azért szorítja a magánjogi igény érvényesítését oly büntetőjogi ítélet előfeltételéhez, amely az ovórendszabály foganatosításának elmulasztását megállapítja, mert valami különös okból az ovórendszabály foganatosításának elmulasztását már a büntető bírói ítéletben lerögzítendőnek tartja, hanem a törvény azért emeli ki a büntető ítéletnek a törvényben megszabott tartalmát, mert az ott szabályozott eseten kívül nincsen magánjogi kárigény, még akkor sem, ha valamely más tényállásu vétkes gondatlanság fennforog; sőt még ha ezen más tényállásu vétkes gondatlanságnak büntető bírói ítéletben való megállapítása is megtörtént. Ha a Kúria gyakorlata egyébként jogilag helyesen felfedte, hogy a kárigény bizonyos esetekben érdemben döntendő el és nem a pergátló kifogás keretében, ügy aligha kerülhető el a megállapításnak az a jogilag szükségszerű követelménye, hogy a büntetőbírói ítélet hiánya pergátló kifogásként nem bírálható el. A gyakorlati érdiekek szempontjából azonban az állandósult és valóságos érdeksérelmet nem jelentő korábbi gyakorlat megbolygatása érdekkel aligha birhat. B. S. IRODALOM. Wettbewerbsrecht und Markenschutz ín Ungarn. Von Dr. Steian Bányász und Dr. Ernst Steinhaus. Verlag Ungarische Rundschau für Recht und Wirtschaft. 1935. A könyv célja az, hogy a Magyarországgal összeköttetésben lévő külföldi gazdasági köröket és jogászközönséget a tisztességtelen verseny és a védjegyjog alapvető elveivel és gyakorlatával megismertesse. A könyv ezért mellőzi az elméleti vitákat és a bírói gyakorlat azokat a részletkérdéseit, melyre nézve ellentétes döntések vannak. A könyv célját tekintve, ez a módszer helyes. A külföldit, akit a Magyarországgal való gazdasági összeköttetésnél fogva főleg az érdekli, hogy milyen védelmet kap hazánkban a tisztességtelen verseny és védjegybitorlás esetén, az elvi ellentétek és a gyakorlat ingadozásainak feltüntetése esetén csak összezavarnók, ahelyett hogy tájékoztatnék. A munka a törvény szövege kapcsán ismerteti a vonatkozó anyagot. A szöveg mindenütt a bírói döntések szóhangzatát követi a határozat számának megjelölésével. Tulajdonképen a könyv magyarázó része a bírói gyakorlat vezető döntéseinek rendszeres feldolgozása. Az egyes szakaszok kapcsán külön rövid fejezetekben tárgyalja a határozatok egy-egy közös csoportját, mely egy-egy kérdésnek rövid monografikus összefoglalása. Különösen nagyon gyakorlati ez a tisztességtelen verseny törvény első szakaszánál, mely az ú. n. generális klauzulát tartalmazza. így külön tár-