Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - A hitelélet helyreállítása

26 a világ aranykészlete a népesség . . . a világkereskedelem 40%-kai 7% -kai lU/2%-kal a nyersanyagok és mezőgazdasági termékek . . 21%-kai a bankoknál elhelyezett, látra szóló betétek . . 130%-kai emelkedtek, ellenben az emissziós bankok látra szóló, tehát rö­vid lejáratú kötelezettségei 350'% -kai emelkedtek. Hogy a nemzetközi hitelexpanzió mily méreteket öltött, azt kellően illusztrálhatja az az adat, hogy még a bankzárlat el­rendelése előtti 1931. évben, január 1-től július 31-ig, egyedül Anglia Németországban 1160 millió márkát helyezett el. Ez a már évek óta növekedő hitelinfláció vitte rá a pénzintézeteket, hogy mindnagyobb mértékben vállaljanak érdekeltséget a ma­gánvállalkozásban, minek illusztrálására felhozom azt az ada­tot, 'hogy például a Deutsche Banknak 1931. évben 137 ipari és kereskedelmi vállalkozásban volt érdekeltsége. Minthogy pedig az 1928—29. évi gazdasági fellendülés után hanyatlás állott be, mely 1931. évben súlyossá vált, ez év jú­liusában beállott a kollapszus, 1931. július közepén fizetéskép­telenné vált az osztrák Kreditanstalt, bezárta pénztárait a Deutsche Bank, a Darmstaedter Bank, a Dresdener Bank és még több német nagybank, fizetésképtelen lett a francia Banque Nationale de Crédit és még több francia pénzintézet, a svájci Banque de Genéve, az olasz államnak át kellett vennie a Banca Commerciale Italiana ipari érdekeltségét és Magyarországon el­rendelték a bankzárlatot. Ez az összeomlás mind nagyobb ará­nyokat öltött és legutoljára, de legvégzetesebben Amerikában jelentkezett, hol a Reconstruction Fináncé Corporation elnöke által kiadott jelentés szerint az Északamerikai Egyesült Álla­mokban a krizis alatt zárva volt bankokban a betétek és depőt-k 35%-a veszett el 2500 millió dollár értékben. A magán­bankok pedig, melyek Amerikában sokkal nagyobb jelentősé­gűek, mint Európában, az 1930—1932. évek között közzétett mérlegeik szerint tőkéjük 50%-át vesztették el. Az amerikai bankválság legmagasabb fokán, 1932. év első harmadában, az U. S. A.-ban havonként átlag 137 bank, ez év második harma­dában pedig havonként átlag 106 bank vált fizetésképtelenné. Ez a néhány adat világítja meg azt a rettenetes hitelvál­ságot, mely 1931. július havától kezdődőleg a világot megráz­kódtatta és talán még ezeknél az adatoknál is megdöbbentőbb az a tény, hogy a bankkrizis kitörésekor a világ legnagyobb pénzpiacán az egész világ bankjainak oszlopa, az ,,old lady"­nek nevezett Bank of England jutott bajba, rövid időre bezárta pénztárait és kénytelen volt sürgősen Párisban és New-York­ban 130 millió angol fontot kölcsönvenni. Ekkor egy nap alatt az angol font árfolyama 20%-kai zuhant le és a Banque de Francé az Angliának nyújtott segély folytán 2y0 milliárd francs-ot vesztett. Már ezen katasztrófák előtt is súlyos zavarok voltak a hitelgazdaságban. A gyengébb államok valutája meg­rendült és az államok egy része már ezen időpont előtt tért le az aranyalapról. Az államközi adósságok fizetését több állam megszüntette, a transfer mind nagyobb nehézségekbe ütközött és

Next

/
Thumbnails
Contents