Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - Az eredeti érvénytelenség okából törölt jelzálogjog ranghelyével rendelkezés

490 előálljon, hogy a jelzálogjog volt és annak a ranghelyével rendelkezni akar? Lehet-e szó arról, hogy az ingatlantulaj donos a maga telekkönyvi tulajdonát a más javára szóló érvénytelen bekebelezés töröltetése útján visszaállíttassa, még pedig úgy, hogy a törlés az érvénytelenül bejegyzett tulajdonos által engedett jelzálogjogokra is kiterjedjen és azután előálljon azzal, hogy ő az ily módon törölt jelzálogjogok ranghelyével rendelkezni akar? Nem szükséges szellemi kerülőutakra kirándulni annak megállapítása végett, hogy a tulajdonos a saját korábbi álláspontjával ennyire ellentétes jogot nem gyakorolhat. Hiszen a B. S. álláspontjából még az is következnék, hogy előjegyzett tulajdon esetében az előjegyzés igazolásától, illetőleg az előjegyzés nem igazolásától függő hatállyal bejegyzett jelzálogjogok ranghelyével is rendelkezni lehetne akkor, ha az előjegyzést nem igazolják, illetőleg igazolás folytán bekebelezéssé változtatják át. (Mi lenne ilyenkor a rangsor?) Nézzük még a kérdést a B. S. által felhívott érdekszemlélet oldaláról is. A tulajdonos érdekét eredeti érvénytelenség esetében a jog az érvénytelen bejegyzés eliminálásával elégíti ki. A ranghellyel rendelkezés jogával a tulajdonos még egy többlethez jutna és pedig egészen világosan a későbbi rangsorban érvényesen bejegyzett jelzálogos hitelezők rovására. A későbbi jelzálogos hitelezők szempontjából ugyanis nem az a helyzet, hogy ők az előrelépés következtében meg nem érdemelt előnyhöz jutnak, hanem ellenkezőleg, az eredetileg érvénytelenül bejegyzett jelzálogjog reájuk nézve — mint reflexérdekeltekre nézve — szintén sérelmes. Azzal, hogy az érvénytelenül bejegyzett jelzálogjog ranghelyével a tulajdonos nem rendelkezhetik, a későbbi jelzálogos hitelezők nem előnyhöz jutnak, hanem csak az őket az anyagi jog szerint megillető pozíciót kapják meg. Még csupán egy megjegyzést szeretnék tenni. B. S. félreértette az írásaimat, ha engem az értékzóna elmélet hívének tart. Igaz, hogy a Zálogjogok és a telki teher című dolgozatom elején a magamévá teszem Kóklernek azt a terminológiáját, amely szerint a korlátolt dologi jogok az állagjogok és az értékjogok csoportjára oszlanak, ámde az ,,Értékjog és zálogjog" című tanulmányomban határozottan állást foglaltam az értékparcella elmélet és a du Chesneiéle ,,értékjogi" felfogás ellen. (L. Magyar Jogi Szemle, IX. évf. 121. 1.) Dr. Nizsalovszky Endre.