Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - A kereskedelmi és ipari verseny

20 és szabályán keresztülvágva, csak a maguk önző egyéni érdekeit tolták előtérbe és ezzel a tisztességes ipar és kereskedelem fennállását veszélyeztették és sok esetben a folytatását is lehetetlenné tették. Ez elemek magatartásukkal súlyos károkat okoztak azoknak a tisztességes kereskedőknek és iparosoknak, akik a tisztesség útjáról letérni nem kívántak, a régi virágzó idők becsületes kereskedői felfogása és mentalitása alapján állottak és amazokkal szemben háttérbe szorultak. Az említett kereskedői kilengések leginkább abban mutatkoztak, hogy egyes kereskedők árúiknak forgalomba hozatalánál olyan adatokat híreszteltek, amelyek a valóságnak meg nem feleltek, megtévesztésre alkalmasak voltak, — vagy a valóságnak megfelelő adatot úgy hirdették, hogy annak a szokásos figyelem mellett a valóságnak meg nem felelő értelmet lehetett tulajdonítani. Mások ismét az árúkat a rendes üzleti forgalmon kívüli eredetüeknek, pl. csődtömegből, zálogházból, bírói vagy hatósági árverésből, megvásárolt üzletből vagy árúraktárból származóknak tüntették fel, vagy alkalomszerű vásárlási lehetőség hirdetésével árúsították. Ismét mások oly jelzéssel, kiállításban, csomagolással hozták az árúkat belföldön forgalomba, amely alkalmas volt arra, hogy külföldön készült árú belföldi vagy belföldön készült árú külföldi árú látszatát keltse, — avagy oly nevet, céget, ismertető jelet, rajzot, címert használtak, amely őket meg nem illette, — avagy nevüket, cégüket vállalatuk körében úgy használták, hogy vállalatukat azonos vagy hasonló hangzású nevet, céget vagy védjegyet jogosan használó más versenyvállalattal össze lehetett téveszteni. Voltak egyesek, akik olyan jellegzetes külsőben vagy olyan elnevezéssel hozták árúikat forgalomba, vagy az árúk szállításánál vagy üzletfelek szerzésénél olyan segédeszközt, megjelölést, nevet, céget, rajzot, ismertetőjegyet, védjegyet használtak, amelyről a forgalomban már egy másik versenyvállalatot szoktak felismerni. Mások verseny céljára versenytársukra olyan valótlan tényt állítottak vagy híreszteltek, valamely tényre közvetlenül oly valótlan kifejezést használtak, vagy az üzleti tisztességbe ütköző más olyan cselekményt követtek el, amely a versenytárs hitelének vagy jóhírnevének a veszélyeztetésére vagy hitelképességének a csökkentésére volt alkalmas. Ezeknek a kilengéseknek hathatós meggátlására irányuló törekvés hozta létre a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. és az üzleti hirdetések korlátozásáról szóló és az előbbi törvénycikk módosítása tárgyában alkotott 1933. évi XVII. törvénycikket, amely törvényekkel kívánta a magyar törvényhozás a kereskedelmi és ipari verseny tisztességét megvédeni és az azzal ellenkező magatartást megbélyegezni. Azonban — mint minden új törvényalkotás — a versenytörvény is sok félreértésre adott okot.