Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Az árverés szabályai elavultak

192 tek, műtárgyak, esetleg egyéb ingóságok) valamely nyilvános árverési csarnokban helyeztetnek el, hol 2—4 heti megszemlélés! idő alatt a bánatpénz letétbehelyezése mellett bárki és bármikor ajánlatot tehetne, vagy az előzőnél többet Ígérhetne, úgy a közönség tömegesen keresné fel az árverési csarnokot, ha olyan ingóságokra van szüksége, melyekről tudja, hogy ott rendszerint kényelmesen és jutányosán beszerezhetők. A szokásos árverés ennek dacára még mindig megtartható lenne, de a megszemlélési idő alatt tett ajánlatok legmagasabbika lehetne csak a kikiáltási ár. Készséggel elismerem, hogy ez nem sablonos eljárás és hogy bizonyos ügyrend volna alkotandó az eljárás megvalósítása céljából, bizonyos azonban az, hogy az eredmény az árverés közönsége és az árverés eredménye szempontjából méltóbb lenne a már lefolytatott eljárásokhoz, mint a mostani. Az árverési csarnok alkalmas lesz arra is, hogy az elárverezésre kerülő ingatlanok jegyzéke az ingatlan fekvésének és minőségének pontos meghatározása és a kikiáltási árak feltüntetése mellett feltűnő módon kifüggesztve, közhírré tétessék és nem lenne akadálya annak sem, hogy az árverés napjáig bánatpénz lefizetése mellett ajánlatok tétessenek. A kielégítés gondos előkészítése után az árverés gondos, körültekintő és minél nagyobb eredményt biztosító előkészítése szükséges és indokolt. P. T. Külföldi szemle. 1. Kény szerkartelek Belgiumban. Egy új belga törvény, azzal az indokolással, hogy egyfelől a zavaros állapotban lévő termelés sürgős megszervezésre vár és hogy másfelől az egyes szakmák termelési és eladási viszonylatait céltudatosan rendező egyezmények elengedhetetlen előfeltételei a kedvező nemzetközi kereskedelmi szerződések létrejöttének, — kényszerkartelezés útjait egyengeti. Amennyiben valamely termelési vagy áruelosztási szakma érdekképviselete a szakmai érdekek túlnyomó többségével rendelkezik — mondja az új törvény — akkor a gazdasági miniszternél indítványozhatja azt, hogy a termelésre, áruelosztásra, behozatalra és kivitelre vonatkozóan hozott határozmányai az illető szakmára a maga teljességében alkalmazást nyerjenek. A kérelem kapcsán igazolni kell, hogy a) a szakmán belül egyezményes tárgyalások már folyamatban vannak, b) a szakegyesületi határozmányOk önkéntesen, kényszer nélkül létesültek, c) azok indokoltságához kétség nem fér és d) kiterjesztésük az egész szakmára a közjót szolgálja. Az így előterjesztett és felszerelt indítvány, — amennyiben azt a szakminiszter jogosultnak véli — a hivatalos lapban meghirdettetik avégből, hogy a kívülállók jogaikat érvényesíthessék. Ellenzés esetén előbb egy a felek által választott döntőbíróság, majd egy a miniszter által a bírák sorából kinevezett gazdasági tanács elé kerül a kérdés, — amely azután végérvényesen dönt. Bár a törvény indokolása kifejezetten hangsúlyozza, hogy intézkedései nem kívánnak haladást jelenteni a tervgazdálkodás