Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Külföldi valutára szóló követelések elévülése

172 Ad. K. H. Ö. 49. §. A 4740/1931. M. E. sz. rendelet a K. K. H Ö: 49, §. 1. bekezdésben foglalt rendelkezések módosításával elrendeli, hogy az illetményjegyzék, valamint az alkalmazotti kereseti adó mindenkor, legkésőbb annak a hónapnak 25. napjáig szolgáltatandó be, melyben a levonás történt. Ha a levonás a hó 25. napja után történt, az adókat a következő havi adókkal együtt kell beszolgáltatni. Ugyanezen rendelet megadja a jogot a m. kir. adóhivatalnak, hogy az illetményjegyzék beszolgáltatására 8—15 napig terjedő halasztást engedélyezzenek, — mely nem vonatkozik az adók beszolgáltatására, — továbbá biztosítja a pénzügyigazgatóságok számára azt a jogot, miszerint engedélyezhessék, hogy a 100 alkalmazottat foglalkoztató munkaadók negyedévenként, 500-nál több alkalmazottat foglalkoztató munkaadók félévenként és egy példányban szolgáltassák be illetményjegyzékeiket. Fenti kedvezmények engedélyezésével kapcsolatban a K, H. Ö. 49. §. 1. bekezdéséhez fűzött utasítás 1—3. pontjai hatályukat vesztik. II. Jövedelem- és vagyonadó. Jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó adóztatási rendszerünk általános érvényű szabályozását, az 1927. év folyamán megjelent Hivatalos Összeállítás tartalmazza. Az elmúlt hét esztendő alatt ezen alaprendelkezés az alább ismertetelt módosításokon ment keresztül. Ad. J. V. H. Ö. 5. §. A J. V. H. Ö. 5. §-a a 90.000/1929. P. M. sz. r, értelmében egy új harmadik bekezdéssel bővül, mely szerint az adómentes jövedelmek összege (évi 1000 P-s összjövedelem, illetőleg évi 600 P-s adóköteles jövedelem, továbbá 3600 P-s magánszolgálati illetmény) a második és harmadik gyermek után 100—100 P-vel, a negyedik, ötödik és hatodik gyermek után 200—200 P-vel, azonfelül minden gyermek után további 300 P-vel emelkedik. Ugyanezen rendelet mondja ki azt is, hogy ,,az adózó közös háztartásához tartozó gyermekek alatt a közös háztartásban élő, illetőleg önálló keresettel nem bíró törvényes, törvényesített, mostoha vagy örökbefogadott gyermekeket és unokákat kell érteni." A közös háztartáshoz tartozást és a gyermekek számát, az adóévet megelőző év utolsó napján volt tényleges állapot szerint kell figyelembe venni. Ad. J. V. H. Ö. 11. §. 2. pont. A leírható termelési és kezelési költségekre vonatkozó 11. §. 2. pontját a 36.933/1934. P. M. sz, rendelet akként módosítja, hogy a nyersbevételből termelési és kezelési költségek címén az épületeknél azokat a tatarozási és karbantartási költségeket, melyek a törzsvagyon gyarapítására szolgálnak, továbbá azon költségeket, melyeket a kincstár az adózó házadójából és járulékaiból való levonás engedélyezésével megtérít, levonni nem lehet. Ezen utóbbi esetben csupán a ház tulajdonosát terhelő rész hozható levonásba, míg az államkincstárt terhelő 50%, majd 66%, ezidőszerint pedig 60%-os rész a levonás szempontjából figyelembe nem vehető. Házadó alól állandóan mentes épületek átalakításával felmerült költ-