Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Külföldi valutára szóló követelések elévülése

165 fenntartjuk e tárgyban előzően elfoglalt nézetünket. Tesszük ezt annál is inkább, mert a fentiekben vázolt jogbizonytalanság folytán előállott aggályainkat a hivatkozott cikknek eloszlatni nem sikerült. Dr. Somogyi Ferenc. Külföldi valutára szóló követelések elévülése. L A 4100 1931. M. E. rendeiet 7. §-a kimondotta, hogy 1931. július 23-ig külföldi íizetésieszközben íizetést csak a Magyar Nemzeti Bank útján vagy hozzájárulásával szabad teljesíteni. A 4300 1931. M. E. rendelet 1. §-a ennek hatályát meghosszabbította 1931. július 30-ig, majd a 4400 1931. M. E. rendelet i. §-a 1931. augusztus 14-ig. A 455Ű 1931. rendelet 4. §-a azután állandósította ezt a tilalmat s a kiinduló pontot képező 7. §. rendelkezéseit egyszerűen megismételvén, az ma is hatályban van. A M. T. 1292. §. 2. bekezdése szerint az elévülés nyugszik addig, míg a hitelezőt követelésének érvényesítésében, az érvényesítésnek jogszabállyal rendelt íeliüggesztése akadályozza. Összhangban van ezzel a 4100 1931, M. E. rendelet 2, §-ának az az intézkedése, hogy az az idő, amely alatt az adós a „jelen rendelet miatt" nem teljesít, az elévülés idejébe nem számítható be. Igaz ugyan, hogy a 2. §. ezt a rendelkezést más joganyag szabályozása közben mondja ki, de lege non distinguente joggal vonatkoztathatjuk azt a 7. §-ra is. A 4550 1931. M. E. rendelet 4. §-a a fizetésnek engedélyhez kötéséhez, amely bizonyára egyértelmű a tilalommal, nem iűzi ezt a következményt. A 3. §. csupán arról rendelkezik, hogy az adós nem esik késedelembe. Tehát az adós helyzetét súlyosbító következményeket zárja ki. Az elévülés beállása a hitelező és nem az adós helyzetét teszi rosszabbá, annak kizárása tehát nem sorozható a késedelem kizárt következményei közé. Az 5. §. sem beszél kifejezetten az elévülésről, hanem megállapítja a behajtási lépések, a perlés és végrehajtás tekintetében beálló következményeket: perieliüggesztést, végrehajtási lépések (ideértve a csődöt) eltiltását. Még pedig olymódon mondja ki ezt, hogy akkor, ha az adós a 4500 1931. M. E. rendelet tilalma folytán nem teljesíthet, a per felfüggesztendő s a hatóságnak a végrehajtásban való közreműködése megtagadandó, A szövegezésbői a gyakorlat azt a következtetést vonta le, hogy a per felfüggesztéséhez nem elég, ha az adós általában hivatkozik a rendelet tilalmára, tehát jogszabályra, hanem igazolnia kell, hogy a Magyar Nemzeti Bank a hozzájárulást az illető követelés kiegyenlítéséhez megtagadta, szóval konkrét fizetési tüalom szükséges. Ennek az okoskodásnak eredménye, hogy a hitelezőnek a pert meg kell indítania, habár annak megindítása céltalan is, mert a hitelező előre tudhatja, hogy az eljárást fel kell függeszteni. Az magában véve, hogy az elévülést nem kell hivatalból figyelembe venni, hanem csak az adós védekezése alapján, oly jogtétel, amely a joganyag