Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Az alkalmazottcsábítás

15/ Egészen gyakorlati, de kissé bonyolultabb esetet vegyünk mostan. Valaki testvérének a fiát nevezte örökösül, annak leányát utóörökösül azzal, hogy ha az utóöröklés beálltakor már nem volna életben, mindkettőjüknek a gyermekei legyenek az utóörökösök. A fiúnak pénz kellett, eladta tehát az ingatlant nővérének, aki örült, hogy az utóöröklés időpontja, (fivérének halála) előtt olcsón hozzájutott a szép ingatlanhoz. Az utóöröklési jog érintetlen hagyása mellett írták rá át a tulajdonjogot, mert a fiút csak korlátozott tulajdonjog illette és egyelőre még bizonytalan volt, hogy az utóöröklésre ki lesz majd hivatott. A leány, aki közben férjhez ment, gyermekek hátrahagyása nélkül, az utóöröklés bekövetkezte előtt meghalt. Az utóöröklés beálltakor a helyzet ennek következtében az volt, hogy a fiú gyermekeinek, akik az egyedüli utóörökösök voltak, igényüket a leány férje ellen kellett érvényesíteniük, aki az utóöröklési jogviszonyon kívül álló harmadik személy volt. Ha közben ő is elhunyt volna, az utóörökösök az ő örököseivel találták volna magukat szemben. Ez a kis példa csak illusztrálására szolgál annak, hogy az a keskeny rés, melyet Kúriánk az utóöröklési jogban állítólag bennerejlő elidegenítési tilalmon ütött azon megfontolás alapján, hogy az a körülmény, hogy az utóörökös az utóöröklés időpontjának beállta előtt megszerzi a tulajdonjogot, az utóöröklési igény sérelmét nem jelentheti, elégnek bizonyul ahhoz, hogy rajta keresztül jogi akadály nélkül előállhasson az a helyzet, hogy az utóöröklés időpontjában tulajdonosként olyan valaki szerepel, aki sem nem előörökös, sem nem utóörökös, hanem egy harmadik személy és az utóörökösök kénytelenek lesznek vele szemben esetleg igényük érvényesítését a jog útján szorgalmazni. Fejtegetésünkből le kell vonnunk egy tanulságot. Jogunkba bejutott a latens tilalom fogalma, amely azonban nem akadálya annak, hogy latens módon az elidegenítés és jogszerzés megvalósuljon. Szükséges-e ilyen jogi megoldáshoz fordulni, mikor az örökhagyó, ha ragaszkodik az előörökös személyéhez és csak őrá kívánja bízni a hagyatéki vagyon megőrzését, az elidegenítési tilalmat kifejezetten is kikötheti és az utóörökös jogvédelmét az utóöröklési jog tkvi bejegyzésével minden további tkvi jogszerzővel szemben érvényre lehet juttatni, mert az abba a haszonélvező és tulajdonos gazdasági helyzetére emlékeztető jogviszonyba lép, mely az előörökös és utóörökös között a várományi idő alatt virtualiter fennáll. Az alkalmazottcsábítás. A Versenytörvény (1923: V. t.-c.) nem tartalmaz külön rendelkezést az alkalmazottcsábításra és így a bírói gyakorlatra hárul a feladat, hogy ezen rendkívül veszélyes versenyeszköz ellen védelmet biztosítson. Ezt a feladatot bíróságaink az eléjük kerülő esetekben a gazdasági élet és az üzleti tisztesség követelményeinek helyes összeegyez2