Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Elidegenítési és terhelési tilalom

15<J Elidegenítési és terhelési tilalom. Irta: Dr. Komin Ferenc. A tulajdonos jogkörének legmesszebbmenő korlátozásáról van szó, amikor a tulajdonos a tulajdonának tárgyát képező dolog állagára vonatkozólag rendelkezést nem tehet: a dolog állagára vonatkozólag zálogjogot nem engedélyezhet, a dolgot el nem idegenítheti. Az ilyen korlátozás meghatározott személy érdekében áll fenn és a jogvédte érdek követeli meg, hogy az ilyen tilalom alatt álló dolog tulajdonát harmadik személyek meg ne szerezhessék, sem pedig arra zálogjogot ne szerezhessenek. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlanjogban van nagy jelentősége, mert maradandó vagyoni érték megőrzését biztosítja, telekkönyvi feljegyzés útján arról mindenki tudomást szerezhet (publicitás), annak minden harmadik személlyel szemben, tehát abszolút hatálya van. Az ilyen feljegyzés elvileg a telekkönyvet lezárja, mert mig törölve nincsen, az ingatlan átírása más tulajdonos nevére, illetőleg az ingatlan állagának zálogjogi megterhelése a telekkönyvben nem foganatosítható. Tulajdonjogot csak az szerezhet, akinek érdekében a tilalom feljegyzése eszközöltetett, mert a tilalom célja éppen e tulajdonszerzés biztosítása, illetőleg e tulajdonszerzés esetleges meghiúsításának előre való kizárása. Jelzálogjogot harmadik személy pedig csak az ő hozzájárulásával szerezhet az ingatlan állagára, mert ez esetben őt sérelem nem éri.- Jogunk szerint ilyen feljegyzésnek csak akkor van helye, ha a tulajdon átruházásával egyidejűleg a szerződő felek az elidegenítési és terhelési tilalmat kikötötték és a kikötésnek célja az ingatlan állagára vonatkozó jogilag elismert igény biztosítása. Az ajándékozó durva hálátlanság címén a megajándékozottól az ajándék tárgyát visszakövetelheti. Ennek az igénynek az érvényesítése eredményre nem vezethetne, ha a megajándékozott az ingatlant elidegeníthetné vagy megterhelhetné. Az új tulajdonos ellen az ajándékozó jogát nem tudja érvényesíteni. Az ajándékozóra nézve nem közömbös az sem, hogy az ingatlant súlyosan megterhelve kapja vissza, arról nem is szólva, hogy az ingatlan megterhelése könnyen annak kényszerelidegenítéséhez vezet. Indokolt tehát ez esetben úgy az elidegenítési, mint a terhelési tilalomnak tkvi feljegyzése, mely biztosítja az ajándékozó ajándékozásból eredő igényének érvénytesítését. Az általános magánjog szerint az elidegenítési és terhelési tilalom a telekkönyvben feljegyezhető mindakkor, mikor a tulajdonjog visszaszállása vagy átszállása feltételtől vagy időhatártól függően a tulajdonátruházással egyidejűleg ki lett kötve. Más szóval ezek a dologi váromány esetei, melyeknek tkvi feljegyzése mellett az elidegenítési és terhelési tilalom kitüntetése a 74. TÜH. alapján kifejlődött gyakorlat értelmében nem szükséges, mert az magából a bejegyzés természetéből következik. Abszolút elidegenítési és terhelési tilalom alatt állnak a róm. és gör. kath. egyház ingatlanai. A hitbizományok és ingatlan jogunk-