Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Közgyűlési határozat megtámadása

132 Miben leli tehát a sok visszautasítás az okát? Ennek egyik oka mindenesetre az alapvető elméleti ismeretek hiányában keresendő. A vizsgák alkalmával a jelölt indexét mindig be szoktam tekinteni. Ez úton meggyőződést szereztem arról, hogy a visszautasításban részesülő jelöltek legnagyobb része olyan, hogy indexében egyetlen szorgalmi jegy, vagy colloquium feltüntetve nincsen. Nyilvánvaló, hogy soha feléje sem nézett az .egyetemnek. Mezei jogász volt. Az alapvizsgálatot is igen gyenge eredménnyel tette le. Természetes, hogy az ilyen jelölt vizsgája nagyon nehezen megy. Hivatásunk az, hogy vétót mondjunk s a teljesen tehetségteleneket és a kellő előképzettséggel nem bírókat ne eresszük a jogkereső közönségre. Eleget is teszünk ennek a hivatásunknak. Ennek jele az a sok visszautasított vizsga, amiről a titkári jelentés fog beszámolni. De ez keserves és szomorú feladat. Azok a szerencsétlen fiatalemberek nagy üggyel-bajjal elvégzik a középiskolát, a jogot, megszerzik a jogtudorságot, átküzdik magukat a joggyakorlati időn s amikor már egész közel vannak a célhoz akkor vagyunk kénytelenek vétót mondani. Ez ellen minden emberies érzés tiltakozik. És ennek tulajdonítható, amire már céloztam, hogy az ily jelöltekkel szemben számos kísérletezés után a bizottság olykor irgalmat gyakorol. Ez nem helyes, de emberileg érthető. Az volna kívánatos, hogy az ily tehetségtelen egyének ne' kerüljenek ide, hanem más könnyebb pályán igyekezzenek érvényesülni. Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy úgy a bírói, mint az ügyvédi pálya nehéz pálya. Tehetségtelen ember ezekre a pályákra nem való. Az érdek tehát az volna, hogy a szerényebb képességű egyének a magasabb képzettséget igénylő pályáktól eltér éltessenek. És ebből a szempontból igen nagy lépést tesz az új középiskolai törvény. Ennek a törvénynek több rendelkezése van, amely lehetetlenné teszi azt, hogy tehetségtelen fiuk a középiskolai érettségi vizsgát letegyék s így főiskolába kerüljenek. A vizsgáikon szerzett tapasztalatok alapján melegen üdvözlöm ezeket a rendelkezéseket, és élénken remélem, hogy a kultuszkormány tovább fog haladni azon elvek megvalósításában, amelyek az új középiskolai törvény szóbanforgó rendelkezéseit létrehozták. A vizsgavisszautasításokkal kapcsolatosan még egy jelenséggel kívánok röviden foglalkozni. És ez a vizsgákra a nyári szünet előtt való tömeges jelentkezés. Ez évtizedes szokás, melyről a jelöltek nem tudnak leszokni. A téli hónapok alatt, főleg tavasz felé alig tudom a bizottságot foglalkoztatni, a nyári szünetet megelőző utolsó napokban pedig a jelöltek megrohanják a bizottságot. Ám a jelölteknek nem érdeke a tömeges vizsgázás. E tekin-