Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - Pseudo-executio

JOGÉLET — ÜGYVÉDSÉG A Magyar Jogászegylet közgyűlése. A Jogászegylet dr. Oszwald István elnökletével december 15-én tartotta meg 1934. évi rendes közgyűlését, amelyen a jogászélet kitűnőségei nagy számban vettek részt. Az elnök indítványára Lord Blansbury az International Law Associacion elnökét, valamint dr. Tury Sándor ny. kúriai tanácselnököt az egyesület tiszteleti tagjává megválasztotta. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az elnök előterjesztését, hogy a Jogászegylet a fiatal jogásznemzedék rendszeres továbbképzése érdekében civiljogi szemináriumot létesít, amelynek vezetésével dr. Szladits Károly, dr. Kuncz Ödön egyetemi tanárok, valamint dr. Nyulászi János és dr. Beck Salamon ügyvédek bízattak meg. A Civiljogászok Vitatársasága, amelynek munkásságáról elismerő szavak kapcsán történt említés, a Jogászegylet civiljogi szemináriumának létesítésével megszűnik, és hivatását a jövőben a Jogászegylet civiljogi szemináriuma fogja betölteni. A közgyűlés keretében dr. Illés József egyet, tanár tartott nagy elismeréssel fogadott lendületes emlékbeszédet a trypartitum 300 esztendős jubileuma alkalmából. Cenzorválaszíás. Közjogi testületek tagjainak visszatérő időszakonként való újraválasztása a felfrissítés célját szolgálja; a felfrissítését nemcsak abban az alig szóbajöhető értelemben, hogy az esetleg alkalmatlannak bizonyultak csendben eltávolíttassanak, hanem abban a tágabb értelemben is, hogy a régi bevált erők olykor-olykor felcseréltessenek ígéretes új energiákkal. Kétségtelen, hogy olyankor, mikor a felfrissítés ez utóbbi értelemben megy végbe, fájdalmas a búcsú azoktól, akik érdemeket szereztek, elismerést arattak, népszerűséget vívtak ki, — de fájdalmas volt a búcsú az oly ideálisan alkotmányos római respublicában a lelépő kiváló magistrátustól is, akit a közjog szabályai egyenesen elzártak pozíciójának további, időntúli betöltésétől. A fájdalmat enyhíteni hivatott az örömnek érzése azoknak sikere felett, akiknek megválasztása eddigi tevékeny munkásságuk méltó honorálása. Ezekkel az érzésekkel fogadtuk a hírt a kamarai cenzorválasztás eredményéről. A tudomány és irodalom kartársiasságával köszöntjük úgy a — reméljük csak átmeneti időre — távozó vizsgabizottsági tagokat, mint az újra- és először megválasztottakat. Mindmegannyian köszönetet és megbecsülést érdemelnek a jogászi kartól és etekintetben az, hogy a bírói és ügyvédi hivatáspróba irányításának súlyos és felelősségteljes munkája mögöttük vagy előttük van-e, különbséget nem tesz. Végezetül: a személyi kritikát, legyen az akármily irányzatú, e lap keretében sohasem tartottuk feladatunknak, így csupán teljes általánosságban szegezzük le ama meggyőződésünket, hogy az új vizsgabízottsági testület mindenben méltó lesz elődeinek nagy hagyományaihoz és vezérlő példáihoz.