Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 2. szám - A gazdák szükségjoga. A védett gazdaadóst a végrehajtás során illető kedvezmények

74 Ha a gazdamoratóriumos rendelet fenti intézkedése kezde­ményezést jelent, akkor de lege ferenda számolhatunk azzal, hogy analóg formában a háztartási cikkekre, kisiparos szerszá­maira és gépeire is kiterjesztést nyer a védettség oly formában, hogy amennyiben az adós tartozásának egy bizonyos hányadát megfizette, a tulajdonjog fenntartás dacára sem lesz helye a restitutionális keresetnek vele szemben. Ellenben nem volna annak akadálya, hogy még az utóbbi esetben is fennmaradjon a hitelezőnek kedvezményes poziciója a többi hitelezővel szem­ben olykép, hogy árverés esetén — a háztulajdonost követő sorrendben .— az ő elsőbbsége ismertessék el a hátralékos vé­telár erejéig, tekintet nélkül arra, hogy foglalt-e vagy sem? Ez a kérdés nyilván a végrehajtási jog régóta esedékes reformjának keretébe esik, de a gazdamoratórium intézkedése perspektivát nyújt egy generális intézkedést illetően is. F. P. Francia törvény a haszonbérek revíziójáról. A mezőgazdasági válság kihatásai Franciaországban is mutatkoznak. A termények árainak csökkenése az egész vonalon csökkentette a termés ér­tékesítéséből befolyó ellenérték magasságát, ami által a jobb kihasználási lehetőségek idején megállapított haszonbérek arány­talanná lettek. Az új törvény (kihirdettetett 1933. április 8.-án) kemény viták eredménye, a vonatkozó javaslat nem egy ízben volt a kamara és a szenátus előtt. Már a címében is kifejezésre jutó célja: a haszonbérek a bérlő érdekében való leszállításának lehetővé tétele. Az alábbiakban kiemeljük a törvény néhány főbb rendelkezését. Alkalmazást nyernek az új jogszabályok minden haszon­bérleti szerződésre, amely 1924. január 1. és 1932. november 11. közt létesült, legalább három évre köttetett és nyerészkedési célú falusi üzem (kőbányák, halastavak, virágos- és főzelékes­kertek, gombatenyészetek is) a tárgya. A törvény által engedett könnyebbségeket igénybeveheti a bérlő, akár pénzben, akár ter­mészetben szolgáltatandó a bér. (A pénzbérnél az elgondolás világos. Még ott is indokolható, ahol bizonyos cikkek pénzbeli ellenértéke a bér. Nehezen létesíthető azonban a logikai kap­csolat tartalom és indokolás között azoknál a szerződéseknél, amelyeknél a bér természetben jár, vagyis bizonyos meghatáro­zott mennyiségű termény szolgáltatása által rovandó le.) A bérlő kérhet bérleszállítást vagy szerződésfeloldást. Az utóbbi kérelem a törvény alkalmazása területén elutasíthatat­lan. Az előbbinek előterjesztése az eljárás békéltető szakainak egész sorozatát vonja maga után. Első szakasz: megegyezési tárgyalások a felek közt a bérbeadóhoz címzett igénybejelentés folytán. Második szakasz: Békéltető tárgyalás az illetékes bíró­ság elnöke előtt. Harmadik szakasz: Szakértői szemle és véle­mény, — ezt követi egy újabb békéltetés, ismét az illetékes bí­róság elnöke előtt. Negyedik szakasz: a kérelem indokoltsága esetén bérleszállító döntés és felszólítás annak békés elfoga-

Next

/
Thumbnails
Contents