Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 2. szám - A gazdák szükségjoga. A védett gazdaadóst a végrehajtás során illető kedvezmények

71 néha egyszerűen kényelmi okokból, fontos jogtételeket tesznek félre. A 16400/1933. M. E. sz. rendelet első fejezete is különböző kedvezményeket tartalmaz, második fejezete azonban a kedvezmények mellett ily meglepetésekkel kedveskedik. A rendeletet ismertető cikkünkben szó van a ranghellyel való rendelkezés azon legújabb fajtájáról, amelyet e rendelet 6. szakasza honosít meg jogrendszerünkben s amely a ranghellyel való rendelkezés jogát a jelzálogos hitelezőnek adja meg. Az intézménynek ez a tökéletes felborítása a hitelezőre nézve csaknem lehetetlenné teszi a hitelezést. Ezen szakaszon kívül vannak más rendelkezések is, amelyek nem egészen illenek bele jogrendszerünkbe. A zárlati kezelés tekintetében az a pénzügyi gyakorlat, hogy a zárgondnok által befizetett adókat nem csupán azon ingatlant terhelő adókra számolják el, amelynek jövedelmét a zárgondnok beszedi, hanem az adósnak összes együttesen kezelt adóira, tehát oly adókra is fordítja, amelyekhez a zár alatt lévő ingatlannak semmi köze. A pénzügyminisztérium ezt a gyakorlatot most szentesíti, habár az a jelzálogtörvénnyel s magának a 600/1927. számú H. Ö. 83. és 84. §§-nak rendelkezéseivel ellentétben van. Most a káosz még nagyobbodik az új rendelet 5. szakaszával. A házbérek és haszonbérek, tekintet nélkül az esedékesség időpontjára, követelés gyanánt lefoglalhatok, illetve letilthatók. (Lásd Joggyakorlat című rovatunkat.) Mindenesetre sajátos kifejezésmód: ,.lefoglalhatok illetőleg letilthatók". De ez még a kisebb baj. A nagyobb baj az, hogy nincs szabályozva az a kérdés, mi történik akkor, ha a zárgondnok be van vezetve s a lakótól egyrészt a zárgondnok, másrészt a kincstár követeli a fizetést. Szabályozni kellett volna a kétféle zárlatnak egymáshoz való viszonyát kimondani azt, hogy akkor, ha a zárlat foganatosítva van, úgy az 5. szakasz szerinti eljárásnak nincs helye. A rendelet 7. szakasza azt mondja, hogy ,,az ingatlant terhelő köztartozásokat teljes összegükben kell sorozni, abban az esetben is, ha az ingatlannak csak egy része vagy hányada árvereztetett el." Ez magyarra fordítva annyit jelent, hogy akkor, ha pl. egy háznak csupán 1/10-ed része árvereztetík el, a másik 9/10-ed részt terhelő hozadéki adók is kielégítendők az 1/10-ed rész árverési vételárából. Kérdés, hogy a hátrányos helyzetbe került hitelezők a J. T. 62. szakasza alapján érvényesíthetik a megtérítési követelést? Halottunk oly felfogást, hogy a megtérítési követelés érvényesítésének lehetősége ki van zárva,