Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 2. szám - A gazdák szükségjoga. A védett gazdaadóst a végrehajtás során illető kedvezmények

69 tik meg e kedvezmények a társulati adó alá tartozó adóalanyokat (részvénytársaság, szövetkezet, korlátolt felelősségű társaság, bányatársulat, takarékpénztár, közúti vasutak stb.). A rendelet nemcsak ily átmeneti érdekű rendelkezéseket tartalmaz, hanem elvileges tételeket is ad. így nevezetesen: Vitás volt, vájjon csak a lejárt házbér foglalható-e ingó módjára, avagy pedig a jövőben lejárók is, illetve, hogy a jövőben lejáró bérek csak az ingatlan haszonvételére vezetett végrehajtás során foglalhatók-e le? (E kérdés nemcsak a közadó-, de a köztörvényi végrehajtás körében is nyilt vitakérdés, amelyet épp a legutóbbi napokban ismertetett részletesen Medzíhradszky: Jogesetek III. évf. 3. sz. füzet, 115. és következő lapjain). A rendelet arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jövőben esedékes bérek ingók, illetőleg követelés gyanánt lefoglalhatok. Vagyis letilthatók az ingatlan haszonvételére vezetett zárlaton kívül is. (A köztörvényi végrehajtásra ez a rendelkezés persze nem vonatkozik.) A Jelzálogtörvény 18. §-a szerint, ha a jelzálogkövetelés egészében vagy részben megszűnik, a jelzálog tulajdonosa a jelzálogjog telekkönyvi törléséig a megszűnés terjedelmében a jelzálogjog ranghelyével rendelkezhetik. Ezen szabályra alludálva és ezzel ellentétben a R. kimondja, hogy a köztartozás biztosítására bejegyzet jelzálogjog ranghelyével a tulajdonos nem rendelkezhetik, sőt: a köztartozás biztosítására bejegyzett jelzálogjog megszűnése esetén az illetékes adóhatóság kérheti a jelzálogjog törlésére irányuló kérvényben azt, hogy a telekkönyvi köztartozás biztosítására a megszűnt jelzálogjognál nem terhesebb új jelzálogjogot a megszűnt követelés ranghelyén jegyezze be. A Törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény 91. §-ának ut. bek.-e szerint a 100 P-t meg nem haladó követelés erejéig bejegyzett zálogjog ranghelyével rendelkezni nem lehet. Ez a korlátozás az előbbi bekezdés keretében is fennáll. Egy további rendelkezés szerint az ingatlan árverésen befolyt vételár bírói felosztásánál az ingatlant terhelő törvényes elsőbbséggel biró összes tartozásokat abban az esetben is teljes összegükben kell sorozni, ha az ingatlannak csak egy része, vagy hányada árvereztetett el. A köztartozások után járó késedelmi kamatokat pedig mindenkor a tőketartozás tőkeösszegével azonos sorrendben kell kielégíteni. Az utóbbi rendelkezést éppen arra vonatkozással vette fel a R., mert éppen a legutóbbi hónapokban több olyan felsőbírósági döntést olvashattunk, amelyek egyértelmüleg kimondották, hogy törvényes elsőbbség csakis a beiegyzett köztartozás tőkeöszegére áll fenn, de nem terjed ki a késedelmi kamatokra. Kartelszerződések illetéke. A kartelszerződések eddigi jogunkban nem estek különleges illeték alá, azonban a 6100/1933. M. E. sz. r. (az alábbiakban: alaprendelet), amely a mezőgazdaságnak az 1933—34. gazdasági évre nyújtandó kedvezmények tárgyában kelt, a mezőgazdáknak biztosított kedvezmények egyik fedezeteként életre hívta a kartelilletéket.