Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 2. szám - A gazdák szükségjoga. A védett gazdaadóst a végrehajtás során illető kedvezmények

62 Minthogy bizonyos esetekben a védett birtok is állhat zárlat alatt, újra felmerül a kérdés, hogy az ingatlantulajdonos létfentartását fedezni kell-e a zár alá vett vagyonból vagy jövedelemből. A-F. R. 5. §-a alapján elrendelt zárlat, valamint a 16. §. 1. bekezdése és 18. §. 2. bekezdése értelmében zár alatt tartott ingóságok felügyelete esetében ez kétségtelen, mert az említett eljárások nem érintik a F. R. 4. §. 1. bekezdése 1. pontjában említett előirányzatot, amelyet az adós saját és házanépe szerény ellátási költségeinek figyelembevételével keil elkészíteni. Az ingatlan haszonvételére vezetett zárlat esetében viszont a végrehajtási eljárás eddigi szabályai maradnak irányadók; ezek a szabályok a végrehajtás alóli mentesség határozottan felsorolt esetein felül rendszerint nem részeltetik az adóst az ingatlan jövedelméből és ha a zárlatot kérő hitelező járadékot biztosít a jövedelemből az adósnak, ez a megállapodás a többi hitelező jogait nem érinti, mégis ha az adós, illetőleg családja a gazdaságban szükséges szolgáltatásokat teljesít, ez esetben az 1881: LX. t.-c. 250. és 209. §. értelmében, illetőleg az 1908: XLI. t.-c. 2. §-ának és az 1881: XVII. t.-c. 5. és 49. §. 5. pontjának hasonlóságára a végrehajtást szenvedőt a saját és családja szerény megélhetésére szükséges összeg munkadíjként illeti meg, munkajövedelmeként kerül végrehajtási mentesség alá és mint zárlati költség nyer elszámolást. A F. R. 19. §-a azt szabályozza, hogy a védett ingatlan árverési vételárát vagy zárlati jövedelmét miiképpen kell felosztani, ha a rendeletek kivételes rendelkezései szerint védett birtokra árverést vagy zárlatot foganatosítottak. Más szabályt mond ki a zárlati jövedelem és mást az árverési vételár felosztására. A zárlati jövedelem felosztásának szabályozásánál abból indul ki, hogy a korlátozások alá eső követelések hitelezői ebben az esetben is csak annyi kielégítésre tarthatnak igényt, mint végrehajtás esetén kívül, mert ezeket a szolgáltatásokat mindkét esetben a gazdálkodás jövedelméből kapják, hátrálékos követelésükre pedig mindkét esetben az ingatlan állaga szolgál biztosítékul. Ellenben, ha a védett ingatlan árverésre kerül, akkor a korlátozások alá eső hitelezők is, amennyiben a vételárból kitelik, teljes követelésük erejéig elégítendők ki, mert különben követelésük fedezete megszűnnék, biztosított követelésük pedig nem nyerne kielégítést. A végrehajtási korlátozások alól kivett követelések akár zárlat, akár árverés esetében úgy nyernek kielégítést, mintha védettség nem állna fenn.