Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 10. szám - Magyar Védjegyjog. Irta: Beck Salamon
607 Hiszen lélektanilag lehetséges, hogy a harmadik elhitte az ajándékról, eladásról szóló mesét, csak épen jogilag nem hallgatjuk öt meg ezzel a védekezéssel. Már most ugyanannak a tényállásnak az alapján a harmadikat dologi jogilag, mint súlyosan gondatlant, tehát rosszhiszeműt marasztalnunk kellene, kötelmi jogilag pedig mint ugyancsak gondatlant, tehát nem szándékos idegen-kötelemszegőt mentesítenünk." (L. 327. oldal.) Többször hallottam tüneményeis hangokról, amiket felfedezésük után iskoláztatás és magasabb kiképzésre európai hírű mesterek kezei alá adtak. Nem egyszer történt, hogy az ének technika és tudás bámulatos eredményeket produkáltak, de a hang zománca már nem volt a régi. Az ilyen őserő nem mindig bírja el a megfékezést, amelyet a kultúra béklyói raknak rá. Más esetben a mester saját egyéniségének jellegzetességei rontottak őstehetségeken. Szladits Károly professzor nagy érdeme, hogy szerző az ő műhelyében, ahova mint egészen kezdő került, nemcsak nem vesztette el tehetségének zománcát, hanem a művészképzés összes előnyeit teljes mértékben kiérlelte, anélkül, hogy egyéniségének sajátosságaiból bármit is veszített volna. A csiszoló munka nemcsak új értékeket hozott felszínre, hanem a bennrejlő régieket, hamisítatlanul, a maguk eredetisiégében konzerválta. Amit szerzőnk eddigi tudományos munkásságának „ráutaló tényeiből" előre is sejtettünk, abból immár további bizonyításra nem szoruló köztudomás lett. Ennek a köztudomásnak forrása az a kiváló alkotás, amelyhez hasonló jogirodalmunkban nem sok van. Dr. Reitzer Béla. X Magyar Védjegyjog. Irta: dr. Beck Salamon. 1. A védjegy terjedelme. Beck Salamon könyvétől sokat vártunk. Az iránt alig lehetett valakinek kétsége, hogy kitűnő kézikönyvet — nem kommentárt ^ fogunk kapni, melyet nemcsak bíró és ügyvéd egyaránt biztos vezérfonalul használhat, de mindenki, akit a védjegyjog érdekel, annak systematikusan jogászi feldolgozását fogja benne élvezhetni, Ebben nem is csalatkoztunk, E szempontból a könyvet, eltekintve a korrektúrák nem gondos kivitelétől, alig lehetett volna még jobban megírni. Úgyde reméltük, hogy a könyv egyik-másik helyén a szerző nem pusztán a ma fennálló jogot fogja ismertetni, de saját felfogását a tárgyalt kérdésről fogja jobban kidomborítani, vájjon ugyan jól van-e így, amint van, holott meg vagyok győződve arról, amint ezt a könyv több helyén örömmel tapasztalhatjuk, hogy sok helyen a szerzőnek — pro foro interno — külön nézetei lehettek, amint ez azokból a lucidus fejtegetésekből kitűnik, amint egy-egy védjegyjogi fogalmat biztos bonckése alá vesz, ahol nézetei a fennálló jogot és joggyakorlatot fedik és néhol ahol szembe is száll a fennálló joggal. Bevallom — az sincs kizárva — hogy amiben én csalatkoztam, az is lehetett, hogy a szerző "egynémely kérdésben nem az én álláspontomra helyezkedett.