Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 2. szám - A gazdák szükségjoga. A védett gazdaadóst a végrehajtás során illető kedvezmények

59* szemben fennálló követelésébe. Amennyiben a követelés a 14. §-ban megjelölt kivételek közé tartozik, a beszámítási jog kétségtelenül jogosan gyakorolható, ellenben ha nem kivett követelés, az a szabály áll, hogy az adós (ez esetben a vevő) nem használhat beszámításra oly követelést, amely bírói úton nem érvényesíthető vagy amelynek kifogás áll útjában (M. T. 1269. §.) ; a követelésnek perrel érvényesítése ugyan nincs kizárva, de a végrehajtás során a gazdaadós kifogást támaszthat. A védetté nyilvánítás iránti kérelem beadásának a 9. §. (?) bekezdésében meghatározott halasztó hatálya 1934. január l, napja előtt abban az esetben áll be, ha az adós a 6.300/1932. M. E. számú rendelet 2. §-ában megszabott szolgáltatásokat a jelen R. 38. §-a értelmében teljesítette, 1934. január 1. után pedig csak akkor, ha a R. 5—7. §-a szerint teljesített. A (y) bekezdés a csődeljárásban némileg tovább megy a 6300/1933. M. E. számú rendelet 5. §. (s) bekezdésében meghatározott védelemnél. Ha a csődnyitás előfeltételeit az 1881: XVII. t.-c' 84. §-a értelmében kitűzött tárgyaláson nem lehet megállapítani, a tárgyalást nemcsak el kell halasztani, hanem a csődnyitási kérelmet el kell utasítani. Ha pedig a csődnyitás előfeltételei megállapíthatók ugyan, de a védett gazdaadós a megszabott szolgáltatások teljesítését igazolja, a csődnyitást el kell halasztani az egyesség megkísérlése végett. A szöveg a megszabott szolgáltatások megjelölésénél csak a R. 5—7. §-aira hivatkozik, amelyek pedig csak az 1934. január 1. napjától járó szolgáltatásokat határozzák meg. 1934. január 1. napja előtt a csődeljárásban is a 38. §. értelmében kell a szolgáltatásokat teljesíteni. A (G) bekezdés második mondatában említett egyességi kísérletre nézve a R. nem ad részletesebb szabályokat; ez a kísérlet nem azonosítható a 16. §-ban tervbevett magánegyességi eljárással, mert az egyességí kísérletnek általában minden védett gazdaadós csődjében helye lesz, holott a 16. §-ban jelzett eljárás csak a gazdaadósoknak egy szűkebb körére van tervbe véve. Egyelőre, amíg újabb rendelet részletesebb szabályt nem alkot, a 9. §. (6) bekezdésében említett egyességi kísérletet a Pp, 231. §-a értelmében kell foganatosítani. A védett birtok telekkönyvi feljegyzésének végrehajtási és egyéb eljárási hatályát a 9. §. csak főbb vonásokban jelzi, a további következményeket és a kedvezmények igénybevétele körüli eljárást az (5) bekezdés értelmében 16.200/1933. M. E. szám alatt kiadott rendelet (alább F. R.) 12—19. §-a szabályozza. A F. R. 12. §-a a védett birtok tulajdonosát az indokolatlan perek költségeitől kívánja mentesíteni. Nem akadályozza, hogy a hitelező, ha érdekében áll, követelése alapján pert indítson, például azért, mert a követelés fennállása vagy összege vitás, vagy nincs megállapítva végrehajtható okiratban, vagy